Bemutatták az új magyar fejlesztésű hangszerinnovációt

A Twoba névű fejlesztéssel a tubásokat nem takarja el a hangszere, szabadon mozogva játszhatnak.

Szentpáli Roland. Forrás: Szecsődi Balázs

Twoba néven magyar fejlesztésű hangszerinnovációt mutattak be kedden a Budapest Music Centerben. A fejlesztéssel a tubásokat nem takarja el a hangszere, szabadon mozogva játszhatnak, emellett a tuba tölcsére nem áll felfelé és így minden hang eljut a közönséghez.

„A tubát úgy sikerült fejleszteni, hogy nem egy új hangszert alkottunk, hanem egy egyszerű eszköz segítségével szélesítettük az eddigi lehetőségeket. Egy új billentyű rendszer hozzáadásával a hagyományosból két perc alatt átszerelhető az új, szólópozíció” – ismertette a közös hangszerinnovációt Szentpáli Roland tubaművész és Juhász Zoltán hangszerkészítő a sajtótájékoztatón.

A twobát eredményező alkatrész gyártása Budaörsön zajlik, a fejlesztés világszabadalmában és a terjesztésben Gerhard Meinl hetedik generációs német hangszerkészítő is részt vesz.

A tubát 1835-ben szabadalmaztatták, azóta a mérete nőtt, igazodva a szabadtéri fúvószenekari elvárásaihoz, a minél hangosabb megszólaláshoz. A zenész hagyományosan ülve szólaltatja meg a négy-hatkilós hangszert.

Szentpáli Roland elmondta: a 20. század második felétől egyre több versenyművet írtak tubára (olyan komponisták, mint Krzysztof Penderecki vagy John Williams), ezzel megnyitva a hangszer előtt az utat, hogy szólóhangszerré váljon és szélesebb közönségeket érjen el. Ugyanakkor mivel a zenész ülve játszik, a hangszer tölcsére felfelé irányul, csak másodkézből, a plafonról visszaverődve hallja a közönség, ráadásul, mivel a tuba kitakarja, a nézők nem látják a tubás felsőtestét és arcát. „Magyar, francia és német hangszerkészítőkkel évek óta próbáltuk megoldást találni ennek feloldására”.

A tubaművész ötletei alapján Juhász Zoltán aranykoszorús hangszerkészítő mester készített egy új billentyűrendszert, ami úgy reformálja meg a hangszer tartási pozícióját, hogy azon állva lehet játszani. A tubához csak a most kifejlesztett új, golyóscsapágyas, teflonbetétes alkatrész szükséges, ami utólag is installálható bármely ilyen rendszerű hangszerre. Az innováció segítségével a zenésznek csak minimálisan kell balanszíroznia a hangszert, miközben szabadon mozoghat a színpadon. Tökéletesen látja a karmestert, a hangszer tölcsére nem takarja el az arcát, a tuba a közönség felé szól.

„A kifejlesztett mechanika újítása, hogy a dugattyút nyomó helyett fordított, tehát húzó mozgásúra alakítottuk át, a korábbiaktól teljesen eltérő pozícióban működtetve, felső helyzetéből alulról húzza be a dugattyút a dugattyúházba. Így 180 fokkal át tudják fordítani a hangszert” – fejtette ki Juhász Zoltán.

A sajtótájékoztatón bemutatott videoüzenetében Gerhard Meinl hetedik generációs német hangszerkészítő, a Wenzel Meinl GmbH egykori tulajdonosa kiemelte: a tuba szabadalma óta ez a legnagyobb előrelépés a hangszer történetében.