Nem csökken az unió adósságállománya

A válság újabb áldozatokat követelt: Berlusconi és Papandreu is bedobta a törölközőt.

Az eurózóna elhúzódó adósságválsága miatti krízis nagyon hosszú hetet eredményezett a pénzügyi piacoknak, de péntekre megnyugodni látszódtak a kedélyek, s több tőzsdeindex is emelkedésnek indult. Olaszországban a megszorító intézkedéseket várják, míg Görögország új miniszterelnökkel felvértezve azért küzd, hogy az euróövezeten belül maradhasson.

A befektetők bizakodnak, hogy a két új kormány megteszi majd a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megállítsák az egyre inkább elmélyülő krízist. Olaszországnak jövőre nagyjából 360 milliárd eurót kellene visszafizetnie, melyhez feltehetően újabb hitelekre lesz szüksége. Az olasz szenátus valószínűleg meg fogja szavazni a megszorító intézkedéseket, és sikeres szavazás esetén Berlusconi korábbi ígéretéhez híven beadja majd lemondását.

Fura hiba történt a legnagyobb hitelminősítőnél

Franciaországban sem épp rózsás a helyzet mostanában: csütörtökön a Standard & Poor’s „véletlenül” azt közölte, hogy megvonta az ország „AAA”-s adósbesorolását. A hitelminősítő később jelezte, hogy vizsgálják, mi lehetett a probléma, s Franciaország továbbra is a legmagasabb besorolással bír.

Ugyanakkor érdekes, hogy a bejelentés éppen azon a napon érkezett, amikor a francia és német kötvények hozamai között történelmi csúcsot mértek. Pénteken az Európában legbiztonságosabbnak vélt német államkötvény hozama 1,79, míg a francia államkötvényé 3,36 százalék volt.

Az olasz belpolitika elhomályosította a spanyol problémákat

Spanyolországban az elmúlt három hónapot vizsgálva 0 százalékos gazdasági növekedést regisztráltak. Tehát stagnál az Európa egyik legnagyobb munkanélküliségi rátájával (22 százalék) bíró ország gazdasága. A spanyol hitelfelvételi költségek jelentősen megugrottak az elmúlt két hónapban: a 10 éves papírok esetében az októberi 5 százalékról 5,9 százalékra nőttek. Csökkenő adóbevételek mellett növekvő kiadásokkal és a gazdaság stagnálásával kell szembenéznie a spanyol kormányzatnak.

Az európai országokat megrendítő válság miatt február óta hét EU-tagállam kormányfője bukott meg – illetve áll bukásra.

A válság eddigi „áldozatai”:

Brian Cowen (Írország)
José Sócrates (Portugália)
Iveta Radicová (Szlovákia)
Jeórjiosz Papandreu (Görögország)
Borut Pahor (Szlovénia)
José Luis Zapatero (Spanyolország)
Silvio Berlusconi (Olaszország)

Tovább növekednek az adósságállományok

Csütörtökön az Európai Bizottság (EB) brutálisan visszavette jövő évre szóló GDP-növekedési prognózisát. Az EB szerint 2012-ben 1,8 helyett csak 0,5 százalékkal bővül az euróövezet gazdasága. A valutaunió legtöbb országának gazdasága stagnálni fog a jelentés szerint – 0 és 1 százalék köztire teszik a növekedést –, míg Görögország és Portugália körülbelül háromszázalékos visszaesésre számíthat. „Mivel megtorpant a növekedés Európában, ezért megvan az esélye egy újabb recessziónak” – mondta Olli Rehn, az Európai Unió pénzügyi biztosa.

Az EB előjelzése szerint 2012-ben csak két ország államadóssága fog csökkenni: Svédországban 36,3-ról 34,6 százalékra, míg Németországban 81,7-ről 81,2 százalékra csökken a GDP-hez mért államadósság nagysága. A brutális adóssággal küzdő Olaszországban 120,5 százalékon stagnál majd a GDP-hez mérten, míg Ausztriában minimálisan változik majd az adósságállomány: 72,2-ről 73,3 százalékra növekszik. A többi tagállam esetében jelentősebb növekedésekkel számol az EB.