Az erdélyi napilap összeállításában emlékeztet: a közelmúltban Nagyváradon, Aradon és Konstancán nyitotta meg kapuit egy-egy új bevásárlóközpont, rövidesen pedig Dévának és Botosaninak is lesz plázája. A bihari és a tengerparti projektben az a közös, hogy a Nagyvárad Shopping City és a Maritimo Mall is egy csődbe ment beruházás újrakezdésének az eredménye, a kikötővárosban található kereskedelmi objektumot például 2009-ben egy euróért vette meg a magyar TriGránit csoporttól a jelenlegi tulajdonos.
A Ziarul Financiar gazdasági napilap nemrég összeállítást közölt Románia 50 legnagyobb, minimum 10 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontjáról, amelyek összterülete 1,854 millió négyzetméter. A listán a főváros 14, míg Erdély és a Partium 15 plázával képviselteti magát, Moldvában, Havasalföldön és Dobrudzsában összesen 21 bevásárlóközpont van.
A bukaresti Baneasa Kereskedelmi Övezet minden szempontból viszi a pálmát, hiszen kiterjedése 105 ezer négyzetméter, és tavaly 29,8 millió euró bevételt hozott tulajdonosának. A második hely szintén Bukaresté: a Sun Plaza 81 ezer négyzetméternyi üzlethelyisége után tavaly 11,6 millió eurót fizettek a bérlők. Az ország harmadik legnagyobb plázája a nagyszebeni Shopping City a maga 80 ezer négyzetméterével.
Az ötven legnagyobb romániai pláza között van a kolozsvári Pólus Center és Iulius Mall, a temesvári Iulius Mall, a marosvásárhelyi European Retail Park és Maros Mall, a nagyváradi Era Sopping Park, Lotus Center és Nagyvárad Shopping City, az aradi Armonia Center, Galleria és Atrium Center, a brassói Unirea Shopping Center, a nagybányai Gold Plaza és a gyulafehérvári Mall Alba.
A magyarlakta városok közül Nagyvárad és Arad van legjobban ellátva plázákkal, mindkettőben három található. Nagyvárad plázáinak összterülete 120 ezer négyzetméter, az aradiaké pedig 106 ezer, s ezzel mindkét város megelőzi Kolozsvárt, amelynek két bevásárlóközpontja összesen 105 ezer négyzetméter – írja a Krónika.
„Ha a gazdasági helyzet normális volna, akár el is tarthatná az összes plázát Nagyvárad és környéke, ám jelenleg egyértelműen túl nagy a hipermarketek és bevásárlóközpontok száma a városban” – mondta a lapnak Pajzos Csaba közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezetője.
Emlékeztetett: a Tiago Mall például már azelőtt csődbe ment, hogy megnyitott volna. A helyén nyílt Nagyvárad Shopping City pedig a mai napig kong az ürességtől. Pajzos Csaba szerint a gazdasági logika azt diktálná, hogy a fölösleges plázákat be kell zárni.
Hogy mégsem ez történik, annak több oka van. A Lotus Center esetében például elsősorban arról van szó, hogy a tulajdonos mintegy marketingcélokra használja a beruházásokat. „Bővítünk, tehát jól megy nekünk” – ezt az üzenetet szeretné eljuttatni a vásárlóhoz, akinek érdeklődését válságos időkben is fenn akarja tartani.
A másik ok: sok befektető épp a mostani alacsony telekárak miatt építkezik, készülve a válság végére – mondja a szakember. A harmadik fontos tény: az ünnepek közeledtével egy-egy bevásárlóközpont akár az évi forgalmának a felét is produkálhatja, lendületet nyerve ezzel a következő évre.
Ilyen szempontból Székelyföld még „szűz” terület – állapítja meg a lap. Romániában jelenleg csak a legalább 80-100 ezer lakosú városok esetében merül fel egy pláza megépítése – idézi az újság Hendrik Danneelst, a Belrom ingatlan-tanácsadó cég igazgatóját. Emiatt a nagyobb magyarlakta városok közül Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön nincs a szó szoros értelmében vett pláza.
