Papademosz elmondta, hogy további „vágásokra” van szükség annak érdekében, hogy Görögország az eurózónában maradhasson. Elemzők szerint a miniszterelnök bejelentése az újabb megszorító intézkedések előszele lehet.
A trojka (az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valamint az Európai Központi Bank (EKB) hármasa) január 15-én érkezik meg Görögországba, hogy értékeljék az athéni történéseket. Ekkor születhet döntés arról is, hogy kaphatnak-e újabb mentőcsomagot a görögök, mert a miniszterelnök szavai szerint erre Görögországnak komoly szüksége lehet. „Amennyiben nem születik megállapodás a trojkával a további finanszírozásról, úgy Görögország márciusban ismét szembenézhet a kontrollálatlan csőd veszélyével” – mondta Papademosz.
„Egy olyan pénzügyi tűzfal nélkül, mely meggátolja, hogy egy esetleges görög államcsőd továbbterjedjen más európai bankokra is, igen valószínűtlen, hogy a trojka elengedi Görögországot, s megtagadja az újabb finanszírozásokat” – mondta a BBC-nek Megan Greene, a Roubini Global Economics szekértője. Az elemző hozzátette, hogy még ha a trojka hozzá is járul a görög mentőcsomag következő részletének folyósításához, az államcsőd kockázata továbbra is magas marad, amennyiben márciusig nem születik megállapodás a magánszektor bevonásáról.
Jöhet a második mentőcsomag
Görögország államadósságának (2011 második negyedévében: 340 milliárd euró – Eurostat) jelentős része magánbefektetők kezében van, s Athénnak a kölcsönök többségének a refinanszírozását március 12-ig meg kell oldania. Az ország jelenleg egy második, 130 milliárd eurós mentőcsomagról tárgyal a trojkával, melyről még tavaly októberben született elvi megállapodás. Ehhez az is kell, hogy Athén további lépéseket tegyen a deficitcsökkentés érdekében, s folytassa gazdaságának átalakítását.
Papademosz egy uniós vezetők és munkaadói szövetségek közötti találkozón elmondta, hogy az eurótagság és az államcsőd elkerülése érdekében „el kell fogadni a rövid távú jövedelemelvonásokat”. A miniszterelnök komoly belpolitikai harcok elé néz, ugyanis többen nem hajlandóak további csökkentésekről még tárgyalni sem.
„Ami a szegény munkások minimálbérét illeti, nem vagyunk hajlandóak semmilyen visszalépésre. Nem tárgyalunk a 13. és a 14. havi fizetések, valamint a minimálbér csökkentéséről sem” – mondta az egyik legnagyobb szakszervezet, a GSEE vezetője, Jannisz Panagopulosz.
Elhagyható az ördögi kör
Néhány görög közgazdász optimistán vélekedik a helyzetről, s szerintük összehangolt erőfeszítésekkel lehet megoldást találni. „Van lehetőség kikerülni az ördögi körből, de ehhez egyértelmű intézkedésekre van szükség az elkövetkező három hónapban” – mondta Nikosz Vettasz, az athéni Közgazdaságtudományi Egyetem professzora a BBC-nek.
Vettasz hozzátette, hogy minél gyorsabban meg kell állapodni a magánszféra hitelezőivel, és az uniós partnerekkel. A politikusoknak is meg kell találniuk a közös hangot a konszenzus elérése érdekében, továbbá a görög polgároknak is támogatniuk kell a reformprogramokat.
Amennyiben a sok ismeretlenes egyenletrendszer összeáll, úgy Görögország elkerülheti államcsődöt.
