Várhatóan ötödik recesszióban töltött évét kezdte meg a görög gazdaság, miután az idén is visszaesésre számítanak az elemzők. Ráadásul mélyíti az ország növekedési kilátásainak romlását az a tény, hogy a „trojka” – az euróövezet, az Európai Központi Bank (EKB), valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasa – csak újabb megszorítások esetén hajlandó mentőcsomagot biztosítani Görögország számára.
Elmaradt a görög kormánykoalíció pártjai vezetőinek keddre tervezett csúcstalálkozója, ahol arról lett volna szó, hogy támogatják-e az újabb megszorító intézkedéseket egy 130 milliárd eurós mentőcsomagért cserébe.
A görög kormányfői hivatal kedd esti bejelentése szerint a megbeszélésre szerdán kerül sor. A kormányfői iroda azt közölte, hogy kedden este Lukasz Papadémosz miniszterelnök az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) illetékeseivel fog tárgyalni. (MTI)
Hétfőn erről el is fogadott a görög parlament egy törvényt, mely lehetővé teszi újabb 15 ezer közszolgálati munkahely megszüntetését. Evangélosz Venizelosz görög pénzügyminiszter szerint az újabb mentőcsomag „elnyerése”, megegyezés a magánszektorral az adósságleírásról, valamint az euróövezetben maradás még mindig kisebb érvágás az országnak. Ha „kudarcba fulladnak a tárgyalások, az ország csődje miatt csak nagyobb áldozatok” jöhetnének szóba.
Az IMF szerint „borzasztóan ronda és kellemetlen út” vár a görögökre
A Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza szerint komoly „nyírásra” kell felkészülnie Görögországnak. „Tekintettel a magánhitelezőkre, jelenleg úgy fest, hogy nagyon megvágják a görögöket. Ugyanakkor ez csak a könnyebbik fele a szükségesnek vélt lépéseknek. A másik fele – a növekedés mellett – a versenyképesség” – mondta Olivier Blanchard, aki szerint Athénnak az utóbbival komoly gondjai lesznek.
Görögországnak „drámai” mértékben kellene csökkentenie az adósságállományát. Az IMF sokat hangoztatott adatai szerint az évtized végére a GDP 120 százalékára kell mérsékelni az államadósságot a mostani közel 160 százalékról, hogy a görög gazdaság „fenntartható” pályára kerüljön. Blanchard szerint ennek egyetlen módja, ha a kormányzat csökkenti az adósság mellett a munkaerőköltségeket is.
„Ezen körülmények között ez még mindig borzasztóan ronda és kellemetlen út, de ez maradt az egyetlen út, mely még kipróbálható. Valószínűleg ez nagyon sokáig fog tartani, s addig Görögország nem lesz képes visszatérni a piacokra” – tette hozzá az IMF vezető közgazdásza. Blanchard az euróövezet vezetőit ugyanakkor megsüvegelte, hogy a pénzügyi védőhálóval megakadályozták a „fertőzés” továbbterjedését. „Úgy tűnik, hogy az euróövezetben elérhető közelségbe került a katasztrófa elkerülése. Ez ügyben nagyon bizakodó vagyok” – tette hozzá.
„Merkozy” is megsürgette az athéni vezetést
Angel Merkel némiképp odaszólt az athéni vezetésnek hétfőn, miután Nicolas Sarkozy francia államfővel találkozott Párizsban. „Nem igazán értem, hogy miért van még szükség további napokra – az idő fogy” – mondta a német kancellár. A görög vezetés hétvégén tárgyalt az euróövezet, az EKB, valamint az IMF vezetőivel az adósságleírásról.
Egyes források szerint már meg is születhetett a megállapodás. Ezt már Sarkozy is megszellőztette hétfőn. „Még sosem volt ilyen közel a megállapodás. El sem tudjuk képzelni, hogy ne jönne létre” – mondta a francia államfő.
Mintegy 130 milliárd eurós csomagról folynak jelenleg a tárgyalások. A jól értesültek szerint legkésőbb február 15-ig megszületik erről a megállapodás, s így Görögország elkerüli az államcsődöt. Mint ismert, március 20-án 14,5 milliárd euró görög államkötvény jár le, s ennek a finanszírozásáért küzd most Athén.
„Az euró túl fog élni minket”
Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek (Eurogroup) üléseit elnöklő luxemburgi politikus szerint az adósságválság ellenére sem volt veszélyben a közös valuta. „Az euró túl fog élni minket” – mondta. Juncker szerint Görögország egy „speciális letéti számlára” kaphatja majd a mentőcsomagot, melyről csak és kizárólag a kamatfizetéseket és törlesztéseket fizethetné a görög vezetés – ezzel is garanciát vállalva arra, hogy a hitelezők megkapják pénzüket.