A „trojka” egyre mélyebb gödörbe tolja a görögöket. Az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap, valamint az Európai Központi Bank hármasa persze csak jót akar: mentőövet dob Görögországnak, hogy elkerülje az államcsődöt. Igen ám, de ehhez súlyos feltételeket köt.
Méghozzá erős feltételeket: „a görög nép érdekében” vissza kell fogni az állami kiadásokat. Ez gyakorlatilag megszorításokat jelent. Újabb megszorításokat, hiszen az elmúlt hónapokban nem egy ment át az athéni parlamenten.
A görög válság számokban
Görögország először 2010 közepén kényszerült a „trojka” mentőcsomagjára: 110 milliárd eurót kapott – több részletben – relatíve magas, 5,5 százalékos kamattal. Ez kevésnek bizonyult, mert Athén egyszerűen képtelen volt növekedési pályára állítani a gazdaságot.
Időközben a görög gazdaság egyre mélyebbre süllyedt, s a recesszió mértéke a 2001-es argentin, valamint a 2008-as lett válságéhoz hasonlítható. A válság előtti bruttó hazai kibocsátáshoz (GDP) képest 16 százalékos visszaesésnél jár Görögország, mely immár ötödik éve van recesszióban. Összehasonlításképpen Argentínában 20 százalékos, míg Lettországban 24 százalékos volt a visszaesés mértéke.
A 2008-as 7,7 százalékos munkanélküliségi ráta 20 százalék fölé kúszott, míg a fiatalok körében ugyanez az adat 48 százalék körüli. A hajléktalanok száma mintegy negyedével nőtt az elmúlt három évben. Az adósságállomány (347 milliárd euró – 2011. III. negyedév) görög polgáronként nagyjából 35 ezer euróra rúg, több mint tízmillió forintra. Ez közel ötszöröse a magyarországi adatnak.
A „megszorítósdi” immár két éve tart: az idei évre tervezett takarékossági csomag több mint hárommilliárd eurós megtakarítást irányoz elő. Ez annyit tesz, hogy csökkentik a minimálbéreket (22 százalékkal a 25 év felettiek és 30 százalékkal a 25 év alattiak körében), valamint csökkentik a közalkalmazottak számát (2015-ig 150 ezer fővel).
Az Eurogroup (az euróövezeti pénzügyminiszterek) további 325 millió eurós megtakarítást sajtolna ki a görög vezetéstől, mert szerintük ennyi kell még ahhoz, hogy az idei államháztartási hiánycél tartható legyen.
A mintegy 130 milliárd eurós második segélycsomagért alaposan megszenved Görögország, de Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke szerint hétfőn megszülethet a döntés. A szerdai telefonkonferencián ugyanis úgy festett, hogy a pénzügyminiszterek elfogadták Athén kiadáscsökkentő terveit. A BBC információ szerint védelmi, egészségügyi és önkormányzati kiadásokat faragná tovább a görög kabinet.
Juncker szerint hétfőn, az euróövezeti pénzügyminiszterek brüsszeli találkozóján meg tudják hozni „az összes szükséges döntést”. Így Görögország pénzhez juthat, s törleszteni tudja a március 20-án lejáró, mintegy 14,5 milliárd eurós tartozását – azaz ismételten elkerülheti az államcsődöt. Ehhez „csupán” a trojka 130 milliárd eurójára, valamint a Görögországot hitelező magánszektor közel százmilliárd eurós adósságleírására van szükség – mely része a tervezett megállapodásnak.
Így látják a görögök…
Az állampolgárok jogaiért felelős miniszter, Krisztosz Paputszisz szerint a görög polgárok már a „tűréshatáron” vannak. Elnézve a görög zavargásokat, már azon is túl. „A görögök emberfeletti erőfeszítéseken vannak túl, s egyszerűen nem bírnak többet” – tette hozzá.
A BBC videoriportjában kérdezte meg az utca emberét, miként is vélekedik a jelenlegi helyzetről. Volt, aki sokkal inkább egy „szociális krízistől” tart, szemben a lehetséges „pénzügyi összeomlással”. Egy fiatal hölgy arról beszélt, hogy sok európai azért akarja, hogy Görögország visszatérjen a drachmához, mert így olcsóbban tudnak majd nyaralni a görög tengerparton. Egy fiatalember szerint „Görögország számára nem az államcsőd a legrosszabb lehetőség”.
Egy középkorú hölgy pedig így összegezte a jelenlegi helyzetet: „Nincsen munka. Nincsenek lehetőségek. Ugyanazok a politikusok vannak hatalmon, mint akkoriban, amikor megszülettem. Utálom őket. Ennyi.”
