Az uniós végrehajtó testület még 2007-ben hozott olyan döntést, amelyben túlságosan magasnak ítélte Lengyelország és Észtország 2008–2012 közötti időszakra vonatkozó kibocsátási célkitűzését, és úgy határozott, hogy a kibocsátási egységek éves összmennyiségének javasolt értékét 26,7 százalékkal, illetve 47,8 százalékkal csökkenti.
Ezt követően a két érintett tagállam – Magyarország, Litvánia és Szlovákia támogatásával – megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be az uniós bíróságnál, amelynek elsőfokú testülete ennek helyt is adott, és a bizottsági döntéseket megsemmisítette.
A brüsszeli bizottság fellebbezett a döntések ellen, de a csütörtökön kimondott ítéletben az Európai Bíróság a fellebbezést elutasította.
A bírák egyebek között arra hivatkoztak, hogy az érintett uniós jogszabály „kifejezetten előírja, hogy a tagállamoknak kell a kiosztandó kibocsátási egységek összmennyiségét rögzíteniük”, emellett „mozgástérrel rendelkeznek az irányelv átültetésére”.
A bíróság azt is leszögezte: „annak megállapítása, hogy a bizottság rögzítheti a maximális mennyiséget, olyan hatásköröket ruházna erre az intézményre, amelyeknek semmilyen jogalapjuk sincs”.
Az EB túllépte a hatásköreit
Megerősítette az Európai Bíróság csütörtökön másodfokon is, hogy az Európai Bizottság (EB) túllépte hatásköreit, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek összmennyiségére vonatkozó felső határt írt elő Lengyelország és Észtország számára.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!