Pengeélen táncol az unió

A két déli államon múlhat az európai adósságválság kimenetele. Itáliát „sírós” reformok, míg az ibériai államot brutális munkanélküliség jellemzi.

Több elemző úgy látja, hogy már nem a rendezetlen államcsődtől megmentett Görögországon, sem az egyre nehezebb helyzetbe kerülő Portugálián múlik az európai adósságválság „kimenetele”. Egy kedd esti konferencián Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője elmondta, hogy Spanyolországra és Olaszországra kell „fókuszálni”.

A szakértő szerint amennyiben sikerül megvalósítani költségvetési programjaikat ezeknek az országoknak, úgy gazdaságuk visszaállhatna egy „fenntartható pályára”. Ebből a szempontból Spanyolország úgy tűnik, nehezebb helyzetben van, hiszen már az év elején kiderült, hogy nem tudja tartani az eredetileg tervezett 4,4 százalékos hiánycélját. Az új deficitcél – melyet az EU pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) elfogadott – 5,3 százalék. Ennek tartása is kérdéses, hiszen Madrid 5,8 százalékot szeretett volna kiharcolni, míg a tavalyi deficit 8,51 százalékot tett ki.

„Sírós” olasz reformok

Olaszország 2011-re 3,8 százalékos hiánycélt jelölt meg, melyből végül 3,9 százalék lett. Ez az egy évvel korábbi, 4,6 százalékos deficithez képest előrelépés, s ezt „meglovagolva” 2012-re már 1,6 százalékot céloz meg Itália. A Mario Monti vezette szakértői kormány ezt az úgynevezett „Olaszország-mentő” csomaggal próbálja elérni. Ez olyan mértékű megszorító intézkedéseket foglal magában, hogy az azt bejelentő miniszter asszony is elsírta magát...

A londoni Barclays Capital első negyedéves felmérése szerint az intézményi befektetők kétharmada szerint Görögország után újabb perifériális eurótagállam kényszerül államadósságának átrendezésére még az idén. Legtöbben Portugáliát vagy Írországot tartják esélyesnek erre, de a megkérdezettek tíz százaléka szerint Spanyolország és Olaszország is hasonló lépésre kényszerülhet.

Az év elején még mindkét országban csökkentek az államadósság finanszírozásának költségei. Ebben jelentős szerepe volt az Európai Központi Bank „olcsó pénzének” is: decemberben 489,19 milliárd eurót helyezett ki hároméves banki likviditási eszközként, míg február végén ezt további 529,53 milliárd euróval fejelte meg.

Elszabadult a spanyol hiány

Februárban a spanyol kormány sokkolta a piacokat, ugyanis bejelentette, hogy nem tudta tartani a tavalyi deficitcélját. Később az is kiderült, hogy az idén is komoly nehézségekkel áll szemben. „Rövid idő alatt az egész spanyol helyzet sokat romlott. Úgy tekintünk Spanyolországra, mint a következő stresszhelyzetre, a következő gyengeségre” – mondta Peter Allwright, az RWC Partners szakértője.

Ha a befektetők továbbra is azon lesznek, hogy megszabaduljanak a spanyol államkötvényektől, akkor ez a „fertőzés” sokkal ártalmasabb lehet az euróövezetre, mint a görög vagy portugál helyzet volt – ugyanis utóbbi gazdaságok sokkal kisebbek a spanyolnál. Allwright szerint emiatt az olasz hozamok is „tesztelhetik” a tavaly év végi rekordszinteket.

Az EU ezért ment bele

A spanyol munkanélküliség soha nem látott méreteket öltött – közel 23 százalék a munkanélküliségi ráta –, míg a bankszektorban a rossz hitelek aránya 1994 óta jelenleg a legmagasabb. Ezek a problémák még mélyebb recesszióba tolhatják az ibériai államot. Többek között emiatt ment bele az EU, hogy a spanyol kormány megnövelhesse az idei hiánycélt. „Ha az unió túl sok engedményt ad, elveszíti hitelességét, ha túl szigorú, akkor megáll a spanyol növekedés. Egyiket sem akarja az EU, ezért mérlegelnek Spanyolország esetében” – mondta Viola Stork, a Helaba Landesbank Hessen-Thüringen elemzője.