A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölte gyorsbecslését, amely szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012 első negyedévében 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
„Nem volt túl fényes”
A szezonális és naptárhatástól nem tisztított adatról Keszeg Ádám elmondta, hogy a KSH nagyon nagy meglepetést nem okozott. A Raiffeisen elemzője szerint a legnagyobb gond az, hogy „nincsen olyan szektor, nincsen olyan faktor a magyar gazdaságban, ami növekedést generálhatna”. A közgazdász hozzátette, hogy szinte lenullázódott a külső kereslet is, amelynek a húzóerejét tavaly még érezhettük. A második negyedévben a kecskeméti Mercedes-gyár „csökkentheti a mínuszt”.
Gabler Gergely szerint – finoman fogalmazva – a kedden közölt GDP-adat „nem volt túl fényes”. A gyenge adat mögött feltehetően az építőipar és a mezőgazdaság visszaesése állhat, de a részletes adatokat mindenképpen meg kell várni ezzel kapcsolatban. „Az 1,7 százalékos német növekedés némileg meglepetés volt, így talán exportoldalról nézve nem kellett volna ekkorát esni” – tette hozzá az Equilor szenior elemzője.
A szakértő szerint a „hitel szűke” is közrejátszik a visszaesésben. A kkv-k nem tudnak megfelelően növekedni, mivel nem jutnak forráshoz. „Ez középtávon nyomás alatt tartja a gazdaságot” – tette hozzá Gabler. Az állam támogathatná a szektort, de „szorult helyzetben van az államháztartás is”, így nagy mozgástere nincsen.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) heti rendszeres aukcióján 3 hónapos diszkontkincstárjegyet értékesített kedden, míg csütörtökön emelkedő hozamok ellenére a meghirdetettnél nagyobb mennyiségben adott el hosszabb lejáratú államkötvényeket.
„Teljesen zárójelbe helyezhetők a hazai faktorok, történések, és szinte csak és kizárólag a nemzetközi események befolyásolják a kilátásokat” – mondta Keszeg. A közgazdász szerint jelenleg a görögországi események mozgatják az európai piacokat. „Nem vagyunk túl optimisták, s ahogy a jövőhéten is, úgy egészen a megismételt görög választásokig maradhat a hullámzó, kockázatkerülő piaci magatartás” – tette hozzá.
Egy sikeres görög választás megnyugtatná a piacokat
Gabler is hasonló véleményen van: „A feszült időszakban továbbra is magasan maradhatnak a hozamok”. Az Equilor szenior elemzője szerint a görög választásokig mindenképpen hasonló kamatokra lehet számítani, ugyanakkor azt vetíti előre, hogy középtávon fellélegezhet majd a piac. A görög eseményekkel kapcsolatban kiemelte, hogy nem számítanak Görögország euróövezetből való kilépésére. Nyár végére megnyugodhatnak a piacok.
A védőháló enyhíthetne a hozamokon
Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos huzavona is nagymértékben befolyásolja a piacokat. Amennyiben sikerülne megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal, úgy az 5-10 éves állampapírok hozamai jelentősebben is csökkenhetnének – véli Gabler. Rövid távon a Magyar Nemzeti Bank sem tud mit tenni a kamatokkal – mely a kincstárjegyek hozamain meg is látszik.
„A piac elfogadta, hogy ősszel megszülethet a megállapodás, s Magyarország megkaphatja a hitelkeretet a valutaalaptól” – mondta a szenior elemző. Talán türelmesebbek is a befektetők, s várhatóan nem lesz olyan kötvényaukció, mint januárban, amikor is „besültek az aukciók”.
Az euró péntek délután 298 forint körül mozgott a bankközi devizakereskedelemben – a hazai fizetőeszköz így csaknem 10 forintot gyengült egy hét alatt az euróval szemben. Keszeg szerint „nem feltétlenül folytatódik a további gyengülés”, de akár 300 fölé is elmehet az euró árfolyama, amelyre az EUR/USD kurzus is rányomja bélyegét.
A gyenge euró is húzza magával a forintot
Az euró ugyanis több hónapos mélypontjára gyengült a dollárral szemben – egy hét alatt 1,29-ről 1,26-ra. „Amikor a kockázati étvágy csökken, akkor általában a dollárt és a frankot veszik elő a befektetők” – mondta Gabler. Ugyanakkor a svájci jegybank intervenciójának köszönhetően a frank már nem erősödhet tovább – azaz 1,2 alá nem megy az euróval szemben. Gabler kiemelte, hogy a forint árfolyamán is érződik a görög és a francia választások utáni feszültség, ugyanakkor „technikai jellegű felpattanásról” is beszélhetünk, hiszen a forint az utóbbi időben sokat erősödött, s „korrekciókra lehetett számítani”.
Az IMF-megállapodás fordulópont lehet a hazai fizetőeszköz esetében is. „Amíg nem látni az alagút végét, addig fokozatosan bizonytalan a piac”, mely bizonytalanság talán a júniusi görög választások után már némileg enyhülhet, s nőhet a „kockázati étvágy” is. „Tartósan 300 forint feletti euróárfolyamokra nem számítunk” – tette hozzá az Equilor szenior elemzője.
