Az IMF semmit nem akar ráerőszakolni az egyes országokra

Az IMF nem alkalmaz kettős mércét a hozzá forduló országokkal szemben – mondta Irina Ivascsenko a HBLF által szervezett 11. pénzügyi csúcstalálkozó kerekasztal-beszélgetésén.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a folyamatos adóváltoztatások csökkentik az ország tőkevonzó képességét, ami aggodalomra ad okot. Az ismert adószakértő úgy látja, hogy amikor hitelszűke van a világban, és még fokozottabban Magyarországon, akkor a pénzügyi szektort érintő tranzakciós adó nem segíti a gazdasági növekedést. Jelezte azt is, hogy minden új adó végeredményben a lakosságot terheli, akár közvetlen, akár közvetett formában.

Bajnai: Fordulat kell

Gyökeres fordulatra van szükség a foglalkoztatásban, a tőkevonzásban, és ezzel párhuzamosan helyre kell állítani a demokráciát biztosító független intézmények jogállását – mondta Bajnai Gordon a csúcstalálkozón. A fordulatnak ki kell terjednie a bankokkal való új egyezségre is, mert enélkül nem tud elegendő hitelhez jutni a hazai kis- és középvállalati szektor, rögzítette a volt kormányfő.

Bajnai szerint a nemzet érdeke egy erős Magyarország, egy gyarapodó nemzet megteremtése, a cél a nemzetgazdaság hosszú távú, tartós növekedésének megvalósítása.

A mindenkori kormányok által kért áldozatnak három követelménynek kell megfelelnie – hangsúlyozta az egykori miniszterelnök, első helyre téve hogy az áldozat ne tartson tovább, mint az elkerülhetetlen. A második követelmény, hogy akiktől az áldozatot kérik, azoknak mondják el, miért van erre szükség. Legyen értelme annak, hogy áldozatot kér egy kormány a lakosságtól, ez a harmadik követelmény – tette hozzá.

Kulcskérdés az IMF/EU-megállapodás

Az elmúlt két évben a kormány kétségtelenül sokat tett az államháztartás, benne a központi költségvetés konszolidálásáért – mondta el Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a pénzügyi csúcstalálkozón.

Kiemelte: az idén is 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány, sőt, 2012-ben és 2013-ban is várhatóan 2,5 százalék körül lesz a deficit.

A rövid távú egyensúlyt hozó intézkedések azonban hosszabb távon növekedési áldozatot eredményeznek.

A Költségvetési Tanács elnöke jelezte azt is, hogy az ország finanszírozhatóságának szempontjából kulcskérdés az, hogy Magyarország minél előbb megkösse a megállapodást az IMF/EU kettőssel, hiszen a mostani világgazdasági, eurózónabeli folyamatok, és azok hatásai miatt a CDS-felárak változása rövid időn belül 100 milliárd forintokkal is növelheti az ország finanszírozási igényét.

Kovács Árpád elmondta: az idén 0 százalék körüli gazdasági növekedés várható, az európai, illetve a német gazdaságban zajló folyamatok miatt a magyar gazdaság elkerülheti, hogy recesszióba csússzon át. Pozitívnak mondta, hogy az ország külső egyensúlyát nézve a folyó fizetési mérleg többletet mutat. Hosszabb távon azonban gondot jelent majd, hogy a magyarországi beruházási ráta a legalacsonyabb a régióban – fűzte hozzá.

Az államnak kell kormányoznia

Stumpf István alkotmánybíró, volt kancelláriaminiszter rámutatott: a pénzügyi és a gazdasági válság után most a világ szociális válságot él át, nő a szegénység, az éhínség, a túlnépesedés problémája.

Kiemelte: a mostani helyzet rávilágított arra, hogy a neoliberalizmusra épített jó kormányzás koncepciója napjainkra „léket kapott„. Nem a piacnak, hanem az államnak kell kormányoznia – mondta, hangsúlyozva, különösen igaz ez a mostani világgazdasági folyamatokat tekintve.