Világháború jöhet, megmondták, mennyi időnk van felkészülni

Németország erősebb hadsereget szeretne, de nem tudja, ki fog szolgálni benne. A csapatok létszáma stagnál, és Berlin szerint Oroszország fenyegetése egyre komolyabb. Úgy tűnik, világháborút vár Németország. Brüsszel háborús pszichózisa terjed Európában.

Katonák tüzelnek egy T-72-es harckocsiból (Fotó: AFP)

Az új német kormány, amelyet Friedrich Merz Kereszténydemokrata Uniója és szövetségese, valamint a balközép Szociáldemokrata Párt (SPD) alkot, egy koalíciós megállapodásban vázolta fel terveit egy új önkéntes katonai szolgálatról. A cél a túlterhelt és folyamatosan zsugorodó Bundeswehr, a német fegyveres erők újjáépítése. Berlin világháborútól tart. A kötelező sorkatonaság ötlete is az asztalon van. Németországban a védelmi miniszter már több alkalommal is a 2011-ben felfüggesztett katonai szolgálat visszaállítása mellett foglalt állást.

Friedrich Merz, a német konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) párt elnöke és kormánya világháborúra készül? Fotó: AFP

Boris Pistorius védelmi miniszter, aki várhatóan megtartja pozícióját az új kormányban, a következőket nyilatkozta a hadsereg megerősítésről: 

Az új katonai szolgálattal biztosítjuk mind a növekedést, mind a kitartást a fegyveres erőkben. Vonzóbbá tesszük a Bundeswehrt. Ez egyszerre előfeltétel és eredmény.

 

Ez elég lesz, ha világháború lesz?

Azonban a német védelmi körökben már figyelmeztetések hangzanak el. 

Christian Richter tartalékos alezredes és jogi szakértő a Német Védelmi és Stratégiai Tanulmányok Intézetében így fogalmazott: 

Ha az alapvető katonai szolgálat nem tud jelentősen motiválni több fiatalembert arra, hogy önként jelentkezzen a fegyveres erőkhöz a közeljövőben, a Bundeswehr nem éri el a szükséges aktív katonák és képzett tartalékosok számát. Ez veszélyeztetné Németország védelmi képességét – mind a nemzeti védelem, mind a NATO-n belüli kollektív védelem szempontjából.

A Bundeswehr már most is problémákkal küzd. A csapatok létszáma 182 ezer körül stagnál. 

Tavaly több katona hagyta el a hadsereget, mint ahányan csatlakoztak, és az újoncok közel harmada lemorzsolódott a kiképzés során.

Carlo Masala, a müncheni Bundeswehr Egyetem professzora szerint a probléma gyökere nemcsak a toborzási számokban rejlik, hanem évtizedekre visszanyúló politikai döntésekben, amelyek a társadalom peremére szorították a hadsereget. 

A bázisaik ma a semmi közepén vannak. Nincs közvetlen kapcsolat a fiatalokkal

 – mondta.

A probléma sürgősségét mutatja, hogy Carsten Breuer tábornok, Németország legmagasabb rangú katonai parancsnoka nemrég kijelentette: 

Azonnal szükségünk van erre a százezer további katonára – és a lehető leggyorsabban.

A hosszú távú cél még ambiciózusabb: 

Az asztalon lévő követelmény Németország számára 460 ezer katona

 – mondta Breuer.

 

Putyinnal riogatva fegyverkeznek

Az idő azonban fogy. A Politico beszámolója közli, Masala szerint 2029 lett Németország nem hivatalos határideje erre vonatkozóan. Ez az az év, amikorra a NATO és a német hírszerzés szerint Oroszország újjáépítheti hagyományos képességeit az ukrán háború pusztító hatásai után, hogy fenyegesse a szövetségesek területét.

A koalíció az önkéntes katonai szolgálatra tesz, de Richter szerint ez politikai kompromisszum, amellyel időt nyernek. 

Ha Németország megvárja, amíg elkészül az új infrastruktúra, akkor már késő lehet

 – húzta alá Masala.

 

Brüsszel háborúra készül

A német vezetés háborúpártisága illeszkedik Brüsszel háborús pszichózisába. Mint arról lapunk korábban már beszámolt, az Európai Unió háborúpárti elitje a béke helyett a háborút választotta. Európában egyre több olyan ország van, ahol óvóhelyeket építtetnek az embereknek és háborús állapotokra készülnek, írta meg a V4NA. Brüsszel és a botrányt botrányra halmozó Ursula von der Leyen pedig már odáig ment, hogy egy 72 órás túlélőcsomag összeállítására szólította fel az uniós állampolgárokat.

Borítókép: Katonák tüzelnek egy T–72-es harckocsiból (Fotó: AFP)