Magyarország jövője 15-20 éves távlatban is eldőlhet Ukrajna európai uniós tagságának kérdésében – mutatott rá Pilisvörösváron a miniszterelnök. Orbán Viktor emlékeztetett: a magyarok szeretnek mindig arról beszélni, hogy hogyan lesz jobb. De néha gondolni kell arra, hogy ez tud lenni rosszabb is – mutatott rá. Mint mondta, ez a népszavazás erről szól.
Orbán Viktor a fórumon azt mondta, hogy parancs van Brüsszelben arról, hogy 2030-ig márpedig meg kell történnie Ukrajna uniós csatlakozásának. – Az kevesebb mint öt esztendő, ez itt kopogtat az ajtón – emlékeztetett. Szerinte ha ez megtörténik, mindaz, amit az ukrán maffiáról, a közbiztonságról és a mezőgazdaságról, hallottunk, az igazolódhat.
Ha valaki meg azt állítja, hogy ő majd hazahozza az uniós pénzeket, meg Ukrajnát is támogatja az európai uniós tagságban, az nyilvánvalóan hazudik.
Mert hogyha lesz európai uniós tagsága Ukrajnának, akkor nem lesz pénz, amit haza lehetne hozni – hangsúlyozta.
A miniszterelnök ezután arról beszélt, mekkora jelentőséggel is bír majd a kormány kezében a véleménynyilvánító szavazás eredménye. – Azt teljes komolysággal mondom önöknek, hogy ha nincs a magyar közvéleménynek egy meghatározó, nyilvánvaló többsége Ukrajna uniós tagságával szemben, akkor nem biztos, hogy csak kormányzati erőből az európai fórumokon meg tudjuk védeni Magyarország érdekeit – hangoztatta.
„Itt most valóban szó szerint igaz az, hogy önök nélkül nem fog menni. Így sem lesz könnyű, remélem, találkozunk még a választásokig, és akkor látni fogják, hogy megviseltebb leszek, mint most vagyok, de
a következő fél év legnehezebb és legnagyobb csatája ez lesz az egész Európai Unióban, mert ezen dől el az Európai Unió jövője
– emelte ki a miniszterelnök.
A kormányfő szerint kiadtak egy parancsot, ami arról szól, hogy 2030-ig be kell hozni Ukrajnát az Európai Unióba. – Én még csak azt sem mondom, hogy egyszer valamikor, 20-30-40 év múlva alakulhatnak úgy a dolgok, hogy Ukrajna teljesíteni tudja azokat a feltételeket, amelyek a csatlakozáshoz kellenek, és amelyek nem rombolják le a magyar gazdaságot – vélekedett, majd hozzátette: de abban biztos vagyok, hogy ez nincs a belátható 15 éves távlatban. – Már csak annál is inkább merem ezt mondani, mert az unióba olyan országokat szoktak fölvenni, és úgy helyezik el őket szavazati jog szempontjából, pénzügyi támogatás szempontjából, hogy például ismeretes a méretük – mutatott rá.
– Ma reggel mekkora is volt éppen Ukrajna? És mennyien is laknak ott? – kérdezte a miniszterelnök. Mint mondta, még azt sem lehet tudni, hogy nemzetközi békeszerződéssel garantált, tartós megoldás lesz-e a háború vége, vagy egy befagyott konfliktusra és minden héten újabb határvillongásokra kell számítani.
Megjegyezte: Természetesen mindenkinek lehet személyes véleménye az ukránokról. – De szerintem most nem az az érdekes, hogy személyesen mit gondolunk róluk. Hanem inkább az, hogy mit gondolunk saját magunkról.
Tehát függetlenül attól, hogy mit gondolunk az ukránokról, olyan kockázatot jelent ennek az országnak a gyors beemelése az Európai Unióba, amit szerintem nem szabad vállalni
– magyarázta.
Orbán Viktor ezt azoknak is üzeni, akik jó keresztény módjára segítséget akarnak nyújtani az ukránoknak, mert egy éppen háborúban álló, sokat szenvedő népről van szó. – Azt sehol nem tanítják nekünk, hogy úgy kell segíteni máson, hogy közben tönkretesszük saját magunkat. Ha tönkretesszük saját magunkat, akkor hogyan fogunk legközelebb segíteni azokon, akik rászorulnak? Tehát én a keresztény közösségünknek is jó lelkiismerettel mondom, hogy
ezen a Voks 2025-ön érdemes kizárólag a magyar érdekek szempontjából, Magyarország elért eredményeinek megóvása szempontjából gondolkodni és leadni a szavazatunkat.
Menczer Tamás kérdésére a miniszterelnök kitért a Tisza Pártra is. – Úgy tűnik, mintha valami új dologgal állnánk szemben, mert ilyen nevű párt még nem volt. De ha jól megvakargatjuk a dolgok felszínét, fölhajtjuk a szőnyeget és alá lesünk, akkor rájövünk, hogy nincs itt semmi új – mutatott rá Orbán Viktor.
Mint fogalmazott, „le kell tisztázni, hogy kik vagyunk mi, és kik azok, akik nem mi vagyunk, hanem szemben álló erők”. Mint mondta, „mi vagyunk a magyarok”. Ezután hosszasan ecsetelte a magyar néplélek jellemzőit, értékeit, végül rámutatott: egy nemzeti közösségnek azok is részei, akik nem vallják magukat a nemzethez tartozónak.
– Ők abban biztosan különböznek „tőlünk”, hogy ők nem hisznek abban, hogy a mi sorsunk, mindünk közös sorsa a nemzeti függetlenségen és szuverenitáson fordul meg. Ők egy olyan politikai hagyományt képviselnek, amelynek hosszú évszázadokra visszanyúló hagyománya van. Ők azt gondolják, hogy Magyarország számára kell egy külső viszonyítási pont, mert a magyarok önmagukban kevesek. Nem állnak meg a lábukon, nem tudnak fejlődni, nem lehetnek szabadok, kell valaki mindig kívülről – sorolta, majd rámutatott:
Anélkül, hogy bántanám őket, azt szoktuk mondani, hogy ők is benne vannak a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban
Orbán Viktor kitért egy harmadik, szerinte megtévesztő csoportra is, „ugyanis néha magyarnak hívják magukat, valójában nem azok: ők a brüsszeliek”. Szerinte nekik az a céljuk, hogy Magyarország tegyen eleget a Brüsszel által kért követeléseknek, igényeknek, javaslatoknak, hogy be tudjon tagozódni az európai nagy közösségbe.
„A DK-sok, akik bátrabban fogalmaznak, mint a tiszások, azok még azt is mondják, hogy egy Európai Egyesült Államokat kellene létrehozni, és akkor abban kellene föloldódnia Magyarországnak, befejezve 1100 éves történetét. Világos, hogy kik vagyunk mi, és tudjuk, hogy kik ők.”
Orbán Viktor szerint azonban itt szokták félremagyarázni azt a gondolatot, amit ő nagyon fontos gondolatnak érez: „a haza nem lehet ellenzékben”. – Mi voltunk ellenzékben, de a haza akkor sem volt ellenzékben, mert a hazát szolgálni kell. Mi, Fidesz–KDNP, lehetünk ellenzékben, de a haza sosem, az valahol magasabban van – jelentette ki.
A miniszterelnök kitért Kollár Kinga tiszás EP-képviselő botrányára is. Amit mondott szerinte, azt akár Gyurcsány Ferenc is mondhatta volna. – Hiába az egyik régi ellenzéki, a másik meg az új – jegyezte meg, majd hozzátette:
úgy látja, hogy a kormánypártok ugyanazokkal áll szemben most is, mint akikkel korábban, csak más a pártjuk neve.
„És nem akarok senkiről rosszat mondani, különösen nem a helyiekről, de ha így körül kéne néznem, kint az utcán ellenzéki szavazókat keresgélve, nem lepődnék meg, csupa olyat találnék, aki korábban a DK-ra, most pedig a Tiszára szavaz” – mutatott rá.
Felhívta a figyelmet a Tisza Párt Nemzet Hangja szavazására is melynek kapcsán megjegyezte: az országnak ez a fele Brüsszeltől várja a megváltást, és szavazott: 58 százalékuk igent mondott Ukrajna uniós csatlakozására.
És vagyunk mi, akik szerintem sokkal többen vagyunk, mint ők – ebben a kérdésben bizonyosan –, akik azt fogjuk mondani, amikor kitöltjük ezt a szavazólapot, hogy nem
– húzta alá. Mint mondta, a véleménynyilvánító szavazás eredménye egy legitim nemzeti eredmény lesz, amire hivatkozhat a kormányzat, és meg tudja vívni azokat a csatákat, amelyek ebben az ügyben elkerülhetetlenek.
„A haza a magasban! Ha egyszer a Jóisten meg akarná segíteni a magyarokat, akkor ezt megértethetné a baloldallal, hogy van egy haza a magasban, amit egyébként szolgálni kell, akkor is, ha ellenzékben vagyunk, és akkor is, ha kormányon" – emelte ki.
Menczer Tamás kérdésére kitért Magyar Péternek a ma kitört nemzeti bankos botrányára is. – Képzeljék el, ha fölhívtam volna mondjuk én ma délelőtt a Magyar Nemzeti Bankot, és lehordom az ott ülő ügyintézőt. Hogy mit képzel, hogy nekem mindenhol papírokat küldözget. (…) Egy ügyintéző, egy asszony, aki bement reggel dolgozni, intézi az ügyeket, fölveszi a telefont, és leordibálják a fejét, megfenyegetik. Hát ez egy másik világ.
Nálunk is van számos hiba, de a tisztelet ezen az oldalon, az a belépő. Mindenkinek – még az ellenfélnek is, módjával –, de minden rendes embernek teljességgel
– mondta Orbán Viktor.
Ezután a kormányfő kitért azokra az elvárásokra, ami megjelenik Magyarországgal szemben Brüsszeltől. Az elsőnek és legfontosabbnak az ukrán uniós tagságot nevezte meg. – De a második legfontosabb dolog, ami nekem talán még az ukrán ügynél is fontosabb, az az, hogy Magyarország egy migránsmentes ország. Ezt nem szabad így mondani, úgy kell mondani, hogy illegális migránsok nincsenek Magyarországon, de az igazság, hogy semmilyen sincsen, és nem is lesz egészen addig, amíg nemzeti kormány lesz Magyarországon. Itt nincsenek migránsok – hangoztatta.
Emlékeztetett: az Európai Uniónak van egy érvényben lévő törvénye, amit úgy hívnak, hogy migrációs paktum, amit végre kellene hajtani.
– Ma reggel néztem a számokat, átléptük az 500 millió eurós büntetést. Azért, mert nem hajtjuk végre. Ez nagyon sok pénz. (…)
De szeretném mondani a helyieknek is, hogy nincs az az összeg, ami nagyobb lenne annál az árnál, amit akkor kéne fizetni, ha beengednénk őket
– szögezte le. Szerinte ha nem nemzeti kormány áll Magyarország élén, akkor itt már ugyanolyan állapotok lennének, mint Bécsben, Németországban vagy Franciaországban.
Harmadik brüsszeli elvárásként pedig az energiaárak piaci alapra való helyezését nevezte meg.
Emlékeztetett: Magyarországon a lakossági energiaárak megállapításánál egyáltalán nem alkalmaz a kormány piaci árakat. – Jó lenne, ha a piaci árak olyan alacsonyan lennének, hogy azon az áron az emberek meg tudnák engedni maguknak a lakásuk fűtését, meg egyáltalán a háztartásaik működtetését. De mivel az árak nem ott vannak, így be kell avatkozni – szögezte le.
A negyedik brüsszeli követelésként pedig a multikat meg a bankokat terhelő extra adók eltörlését nevezte meg.
Márpedig ha a multikat és a bankokat nem adóztatjuk úgy, ahogy most adóztatjuk, akkor a 13. havi nyugdíjtól búcsút lehet venni.
Ők ezt is mondják egyébként. A nyugdíjrendszert alakítsuk át, a 13. havi nyugdíjat felejtsük el, és csökkentsük le a bankoknak meg a multiknak az adóját, és akkor mindenki boldog Brüsszelben.
Ez a négy dolog van. Tehát az ukrán csatlakozás gazdasági következményei, migráns-Magyarország, multi- és bankadó eltörlése, a 13. havi nyugdíjat fújja el a szél és piaci árat kelljen fizetni a háztartási energiáért.
Ez a négy azonnali következménye lenne annak, hogyha Magyarországon egyszer egy Brüsszel által támogatott kormány vagy politikai erő alakít kormányt. Én ezt a négy veszélyt ajánlom mindenkinek, és ha tudnak beszélni itt még a helyiekkel, akkor ezt a négy dolgot kérem, hogy mindig mondják el – zárta beszédét Orbán Viktor.
