Az ÁSZ pénteken sajtótájékoztatón ismertette erről szóló, legfrissebb jelentését. Domokos László, az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy bár alapvetően szabályosan valósították meg a projekteket, ugyanakkor mindez előkészítetlenül, kapkodva történt, és nem vették figyelembe az egyes beruházások gazdasági növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásait. Az elnök szerint ez az eredménytelenség az oka annak, hogy a beruházások többlethatása nem jelentkezett, s a gazdasági növekedés is épp az előző negyedévben fordult mínuszba.
Az ÁSZ a 2007 és 2010 közötti időszakból 345, mintegy 2100 milliárd forintra lekötött, kormányzati döntésen alapuló projektet vizsgált.
Holman Magdolna, az ÁSZ felügyeleti vezetője előadásában elmondta: az ellenőrzés konkrét célja annak értékelése volt, hogy a 2007-től uniós finanszírozással megvalósuló kormányzati döntésen alapuló projektek kiválasztási eljárása célszerű és hatékony volt-e, a projektek kiválasztása eredményes volt-e, a források felhasználása pedig összhangban állt-e a célok teljesítésével.
A gyorsítás érdekében
Az ellenőrzés eredményeit ismertetve kiemelte, hogy a forrásfelhasználás gyorsítása érdekében nem rögzítették előre a fejlesztésekre fordítható arányt, a kedvezményezettek – a közszféra intézményei – azonban nem voltak felkészülve a gyors forrásfelhasználásra.
Az ÁSZ által ellenőrzött projektek kidolgozása és elbírálása 100-900 napot, átlagosan egy és egy negyedévet vett igénybe – ismertette Holman Magdolna, hozzátéve, hogy voltak projektek, amelyekre 3-4 év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni.
Jelezte, hogy 2010 végéig csaknem 2100 milliárd forintot – a Magyarország számára 2007 és 2013 között rendelkezésre álló 8000 milliárd forint 27 százalékát – kötötték le szerződéssel 345 projektre. Ez ugyanakkor nem az összes támogatott projekt, mert kidolgozatlanság, forráshiány miatt egyes projektek támogatását visszavonták.
Nem hatékony
A felügyeleti vezető is kiemelte, hogy a kormányzati szintű döntéshozatal ugyan megfelelt a vonatkozó szabályozásnak, de a kiemelt projektek negyedét kitevő 4-5 számjegyű közutak esetében nem volt hatékony, és szakmailag, műszaki, területi, regionális szempontból indokolt.
Holman Magdolna elmondta: nemzeti szintű középtávú terv hiányában a projektekre javaslatot tevők különböző uniós és hazai előírásokra, a projektek országos és regionális jelentőségére hivatkoztak, miközben az igények megalapozása és a hozzájuk szükséges források hozzávetőleges nagysága nem volt ismert országos szinten.
Ismertette azt is, hogy a 30,6 milliárd forint értékű már megvalósult, ellenőrzött 18 projekt mellett további 18-at (334,2 milliárd forint értékben) terveztek befejezni 2011 végéig, de ezek megvalósítása késik.
Holman Magdolna hozzátette, hogy közel az eredeti befejezési határidőhöz a 334,2 milliárd forintból 161,6 milliárdot fizettek ki a kedvezményezetteknek.
Kifejtette, hogy az ellenőrzött, 18 megvalósult projektből kettő intézményi működtetési célokat szolgált, a többi 16 felzárkóztatási, növekedési és foglalkoztatási célú projektből 12 (75 százalék) a célok megvalósítása szempontjából eredményes volt, bár a kitűzött célokat némi időbeni késedelemmel teljesítették.
A felügyeleti vezető szólt arról is, hogy a projektek megvalósítását negatívan befolyásolta, hogy a kedvezményezettek minden harmadik projektet (18 megvalósult projektből 6-ot) szabálytalanságokkal együtt valósítottak meg.
A javaslatok
A jelentésben a számvevőszék javaslatokat is megfogalmaz. A nemzeti fejlesztési miniszternek javasolták, vizsgáltassa ki, hogy a kiemelt fejlesztések támogatási javaslatakor miért nem értékelték a projektek hozzájárulásának mértékét az Új Magyarország Fejlesztési Terv fő céljaihoz, vagyis a növekedés feltételeinek megteremtéséhez, foglalkoztatás növeléséhez, valamint a felzárkózáshoz.
Javasolták azt is, hogy vizsgáltassa felül a szerződéskötési, megvalósítási problémákkal küzdő projektek jelenlegi helyzetét, a tervek megalapozottságát. Holman Magdolna kiemelte: a jövőbeni fejlesztéseknél a döntést és annak végrehajtását a lehető legalacsonyabb, azonban a legnagyobb rálátással rendelkező területi szintre kell telepíteni.
A nemzetgazdasági miniszternek az ÁSZ azt javasolja egyebek között, hogy intézkedjenek az uniós és magyarországi jogszabályi kötelezettségekből és egyéb társadalmi célokból adódó feladatok, forrásigények felméréséről, illetve azok ütemezéséről – ismertette a felügyeleti vezető.
A nemzetgazdasági miniszternek azt javasolják a jelentésben, hogy dolgoztasson ki az állami fejlesztési feladatok tervezésének erősítését célzó, átfogó törvényi szabályozást. Domokos László előremutatónak nevezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) megalakult a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal.
Domokos László kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, „komoly a fenyegetettség” annak kapcsán, hogy Magyarország nem tudná lehívni 2015-ig a 2007–2013 között rendelkezésre álló 8000 milliárd forintot. Kifejtette: komoly költségvetési korlátok vannak éppen akkor, amikor fejleszteni kellene, vagyis nincs meg a finanszírozási háttér, az önerő, és a hitellehetőségek is beszűkültek. Emellett alaposan meg is kell tervezni a források felhasználását, valamint összehangolni más befektetésekkel – mondta az elnök.
