A kormány által készített makrogazdasági pálya a jelenleg prognosztizált gazdasági, pénzpiaci folyamatokat veszi alapul – mondta el Banai. Amennyiben a nemzetközi gazdasági folyamatok következtében jelentős változás következne be, ami veszélyeztetné a 2013. évi költségvetés teljesülését, a büdzsé összesen 200 milliárd forintos tartalékokat tartalmaz a kockázatok kezelésére, egyrészt az Országvédelmi Alap, másrészt pedig a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések mérlegsoron – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Úgy látja, a kormány elkötelezte magát a Széll Kálmán-terv 2.0-ban meghirdetett deficitpálya mellett, így amennyiben a nemzetközi gazdasági, pénzpiaci folyamatok romlása következtében a kitűzött hiány veszélybe kerülne, és a tartalékok sem bizonyulnának elegendőnek, abban az esetben is minden szükséges intézkedést megfognak hozni annak érdekében, hogy a hiánycél tartható legyen, amire a stabilitási és az államháztartási törvény is kötelez.
Kiszámíthatóság
Már tavasszal elkészült a Széll Kálmán-terv 2.0, amely meghatározta a jövő évi költségvetés fő irányait – tette hozzá. Banai szerint a stratégiai döntéseket a kormány tehát már év elején meghozta, így nem volt akadálya a költségvetés korábbi elkészítésének. Az időzítésnek két előnye is van.
Egyrészt a kormány jelzi a nemzetközi szervek és a pénzpiacok felé, hogy Magyarország komolyan veszi a fenntartható államháztartási gazdálkodást, ez segíthet a bizalom erősítésében, például a felzárkózást segítő támogatások befagyasztásának visszavonásában – mondta a helyettes államtitkár. Másrészt biztonságot és kiszámíthatóságot jelent, hogy már július közepén rendelkezhetünk a jövő évi költségvetés alapszámaival, sarokszámaival, ami a világgazdaság jelenlegi helyzetében egy óriási érték – mutatott rá Banai.
Ez indokolja
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a Széll Kálmán-terv 2.0 alapján összeállított jövő évi költségvetés számos területen jelentős strukturális átalakítást tartalmaz. Az állam több önkormányzati feladatot, átvett, illetve 2013-tól átvesz – például az egészségügyi intézmények működtetése vagy a pedagógusok bérének fizetése esetén, ez indokolja a források átrendezését.
A kiadási oldalt érintő megtakarítási javaslatok közül tehát a nagyvárosi közösségi közlekedés központi költségvetési támogatásának csökkentését, a gyógyszertámogatási kiadások további csökkentését, a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok tevékenységének és szervezeti kereteinek racionalizálását, valamint a helyi önkormányzatok további egyenlegjavulását emelte ki Banai.
Kockázatokat azonosított
„Fontos hangsúlyozni, hogy az oktatási rendszer, az egészségügy, de gyakorlatilag minden állami működési területen olyan átalakítások zajlanak, amelyek a hatékonyság növelését, jobb ellátást céloznak, miközben hosszú távon is fenntarthatóvá teszik a finanszírozást.” Néhány kiemelt prioritásnak ugyanakkor még ilyen szigorú takarékoskodás mellett is tudtunk többletforrást biztosítani, ilyen például a köznevelés – tette hozzá.
Banai kiemelte, hogy a Költségvetési Tanács véleménye szerint a jövő évi költségvetési törvénytervezet megalapozott, nem fejezett ki ellenvetést a hitelességére és végrehajthatóságára nézve. A tanács ugyanakkor a makrogazdasági prognózissal kapcsolatban kockázatokat azonosított, melyek a költségvetés bevételi és kiadási oldalának teljesülésére is kihatnak. Ezek kezelésére alternatív makrogazdasági prognózis készítését javasolta – tette hozzá.
Növelték az Országvédelmi Alapot
A tanács véleménye szerint a költségvetési tervezés alapjául vett 2013. évi gazdasági növekedés prognózisa csak a belföldi kereslet számottevő javulása és a befektetői bizalom jelentős erősödése esetén érhető el. Ezzel kapcsolatban már többször megerősítettük, hogy a kormány egyértelműen elköteleződött a nemzetközi szervezetekkel egy pénzügyi biztonsági védőháló megkötéséről szóló megállapodás mellett, aminek a befektetői bizalomra és ezen keresztül a fogyasztásra gyakorolt pozitív hatásával megalapozottan lehet számolni – mondta az NGM helyettes államtitkára. Másrészt, a költségvetés a háztartások fogyasztásában az idei jelentős visszaesés után jövőre is igen szerény, stagnálás körüli dinamikával számol, amely egyáltalán nem tekinthető túlzottan optimistának – mutatott rá Banai.
A makropályával kapcsolatos véleménykülönbség ellenére a tanács felvetéseit, javaslatait elfogadtuk, és a megfogalmazott kockázati tényezők kezeléséről döntöttünk – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Ennek megfelelően az Országvédelmi Alap előirányzatot 100 milliárd forintra emelték a kezdeti mintegy 50 milliárd forintos összegről. Emellett a rendkívüli kormányzati intézkedések mérlegsoron szereplő tartalék szintén felhasználható a tanács által megfogalmazott kockázatok kezelésére – tette hozzá.
Banai szerint a jelenlegi tartalékok mellett akkor is tartható a 2,2 százalékos hiánycél, ha például a rosszabb nemzetközi környezet miatt csak 0,5–1 százalékos növekedés teljesül. A korábbi gyakorlatnak megfelelően tehát a költségvetési törvényjavaslat a kormány által realizált egyetlen makropályára épül, a kockázatok kezelésére szolgálnak ugyanakkor a törvényjavaslatban szereplő tartalékok – zárta szavait a helyettes államtitkár.
