Kiss J. László rendkívül fontosnak nevezte, hogy a görögök maguk döntöttek, második fontos elemként pedig azt emelte ki, hogy megerősödött a Európa-barát tábor, azaz az európai integráció, illetve az euró mellett többség alakult ki, és ezt a politikát a konzervatív Új Demokrácia párt (ND) és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) testesíti meg. Az ND-nek és a Paszoknak együtt 162 képviselője lesz a 300 tagú athéni parlamentben. A tudományos igazgató megemlítette, jó lenne, ha ezt a többséget lehetne szélesíteni, más pártokat is be lehetne vonni, mindenekelőtt a mérsékelt baloldalt. Minél nagyobb a támogatottság, annál legitimebb a politika – hangsúlyozta.
A választási eredmény jó Európának – mondta a szakértő. Minden olyan megoldás ugyanis, amely Görögország kiválását jelentené az eurózónából, jóval drágább lenne, mint az ország bent tartása; Görögország változatlan euróövezeti tagsága mind politikai, mind gazdasági, mind pénzügyi szempontból mindenképpen a kisebb „költségráfordítást” jelenti. Kiss J. László hangsúlyozta azonban, nem szabad megfeledkezni arról, hogy Görögországban immár hatodik éve tart a recesszió, 22 százalékos a munkanélküliség, alapvető likviditási problémák vannak.
Az Európai Unió döntéshozói – emlékeztetett – az elmúlt hetekben többször hangsúlyozták, hogy az országnak kidolgozott terápiánál vigyázni kell a „gyógyszer-túladagolás” elkerülésére. Ez nem jelenti azt, hogy Athént fel kell menteni minden kötelezettsége alól, hanem arra van készség – amint azt az eurócsoport vezetője, Jean-Claude Juncker is megfogalmazta –, hogy a hiteltörlesztési időt kitolják.
Fellélegzésre nincs ok
A szakértő szerint van lehetőség a szigorú feltételek módosítására, arra azonban nincs, hogy mindent újratárgyaljanak. Úgy fogalmazott: „Az Európai Unió, illetve az euróövezet nem tekeklub, ahonnan ki és be lehet lépni, illetve a meglévő szerződéseket kormányváltástól függően újra lehetne tárgyalni”. Fellélegzésre nincs ok, létre kell hozni a megfelelő adórendszert és fokozni kell az ország versenyképességét. A reformokat nem lehet megúszni. A könnyítésekkel kapcsolatban ugyanakkor az Európai Unióban határozott kompromisszumkészség tapasztalható – hangsúlyozta az igazgató.
A francia nemzetgyűlési választások eredményét, a François Hollande elnököt jelölő szocialista párt abszolút többségét értékelve a szakértő arra mutatott rá, hogy az Európa-politikával összefüggésben az államfő rendkívül erős belpolitikai felhatalmazást kapott, és ez a döntésekhez, a törvények elfogadásához nagy politikai játékteret jelent.
Kiss J. László ugyanakkor rámutatott: a baloldalnak olyan a programja, amelynek megvalósításához Franciaországnak nincsenek meg a megfelelő nemzeti erőforrásai, a program megvalósítása csakis európai keretekben, német támogatással történhet. Azaz – mint mondta – az a paradox helyzet állt elő, hogy a francia baloldali program megvalósulása, kissé leegyszerűsítve, egy konzervatív német kormány hozzáállásától függ.
A külügyi intézet szakértője a fiskális unióra utalva emlékeztetett arra: a németek álláspontja szerint „rendben van, mi fizetünk, ti viszont a nemzeti szuverenitás egy részéről mondjatok le”. Ez pedig azt jelenti, hogy a fiskális unió keretében a költségvetési szuverenitás egy részéről Franciaországnak is le kellene mondania.
Kiss J. László kitért arra, hogy a francia növekedési programhoz forrást jelenthetne az eurókötvény bevezetése, ezt azonban a német kancellár elutasítja. Angela Merkel álláspontja sziklaszilárd – mutatott rá –, a német kancellár szerint az eurókötvény bevezetéséről lehet ugyan beszélni, de az csak egy folyamat végállomása lehet. A folyamat elején strukturális reformokat kell végrehajtani, takarékossági politikát folytatni, és ez vezethet oda, hogy Európa fiskális irányításakor kibocsáthatják az eurókötvényt – mondta a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója.
