Orbán: A Kaszpi-tenger térsége lehet a kulcs + Képek

A miniszterelnök szerint az EU-nak szorosabb együttműködést kell kialakítania a térség államaival az energiaellátás biztonságosabbá tétele érdekében.

tt
2012. 06. 30. 6:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha az unió minél több helyről szeretné beszerezni energiahordozóit, azaz ha diverzifikálni akarja energiaellátását, akkor mind politikailag, mind gazdaságilag erőteljesebb kapcsolatra van szükség közte és a Kaszpi-tenger térségének egyik legfontosabb országa, Azerbajdzsán között – hangsúlyozta a magyar kormányfő az energiabiztonságról rendezett tanácskozáson, amelynek moderátora Larry King, a CNN amerikai hírtelevízió egykori műsorvezetője volt.

Bürokratikus unió?

A miniszterelnök hozzátette: bár Azerbajdzsán részt vesz az EU Keleti Partnerség Programjában, ő személy szerint nem teljesen elégedett, mert az Európai Unió sokszor bürokratikus, lassú ezen a területen. Felszólalásában kitért Közép-Európára is, kifejtve, hogy „a német és az orosz világ között elhelyezkedő, észak–déli irányból nézve a Balti-tengertől az Adriai-tengerig húzódó térség” nem rendelkezik jelentős energiaforrásokkal, gáz- és olajmezőkkel. Közép-Európának ezért központi kérdése az energiabiztonság. Ráadásul a kommunizmus alatt centralizált rendszer működött Közép-Európa és Oroszország között az energiaellátás területén is, így észak–déli fejlesztésekre egyáltalán nem volt lehetőség.


Ezért a kelet–nyugati infrastruktúra továbbfejlesztése mellett a magyar kormányfő mindenképpen szükségesnek tartja az észak-déli rendszerek kiépítését. A miniszterelnök kiállt a nukleáris energia szükségessége mellett is a Crans Montana Fórumon. Az egynapos azerbajdzsáni látogatáson tartózkodó Orbán Viktor a nap folyamán találkozik Ilham Alijev köztársasági elnökkel, Artur Rasizade miniszterelnökkel és a kaukázusi ország állami olajipari vállalatának vezérigazgató-helyettesével is.


2010-ben már született egy megállapodás

Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben már járt Azerbajdzsánban, a Szovjetuniótól 1991-ben függetlenné vált, mintegy kilencmilliós lélekszámú országban. Akkor részt vett az azeri–grúz–román–magyar energiaügyi együttműködésről rendezett bakui csúcstalálkozón, amelyen az érintett országok vezetői megállapodást írtak alá az Azerbajdzsán-Grúzia-Románia gázszállító rendszer (AGRI) megvalósítását célzó projektről. A magyar kormányfő akkor is folytatott kétoldalú megbeszélést Ilham Alijev elnökkel.

Az energiaellátást érintő hír szerint, amelyet a Nabucco-konzorcium csütörtökön közölt az MTI-vel, az azerbajdzsáni Shah Deniz II gázmezőt üzemeltető konzorcium a Nabucco West gázvezetéket választotta a kitermelt földgáz európai szállítására. A Nabucco konzorcium május 16-án nyújtotta be a tervezett Nabucco gázvezeték módosított, rövidebb nyomvonalú változata, a Nabucco West ajánlatát az azerbajdzsáni Shah Deniz II konzorciumnak. A gázvezeték a bolgár–török határtól bolgár, román, magyar és osztrák területen keresztül a Bécs melletti Baumgartenbe és azon túl szállítana gázt a Kaszpi-tengeri térségből. A bécsi székhelyű Nabucco Gas Pipeline International GmbH (NIC) 2004 júniusában alakult meg, tagjai az osztrák OMV, a magyar Mol, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz Holding, a török Botas és a német RWE.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.