Az őszi és tavaszi kalászos gabona aratása a végéhez közeledik, keddig az országosan betakarítandó 1744 ezer hektár 93 százalékán, 1627 ezer hektáron befejeződtek a munkálatok – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter karcagi határszemléjét követően elmondta: az ország kenyérnekvalója idén is megterem, lesz elegendő vetőmag és takarmánynakvaló is, sőt mintegy egymillió tonna kivitelre is jut a kenyérgabonából. Az országos termésátlag hektáronként 3,8 tonna körül mozog – a minőség jó, sok helyen kiváló –, így az előző évinél némileg gyengébb, de jó közepes termés lesz idén őszi búzából.
A 30 500 hektáron termő kalászos az adatok szerint hektáronkénti 3,4 tonna hozamot produkált, ez elmarad a jelenlegi 3,72 tonnás országos átlagtól – közölte Wachal Kálmán. Az alacsonyabb mennyiséget azonban a búza kiváló minősége kompenzálja: a felvásárlási ár a tonnánkénti 54 ezer forintról indul, a gazdálkodók egy része azonban betárolja a termést egy későbbi, ennél is magasabb ár reményében.
Befejeződött az őszi árpa és a repce betakarítása is: az előbbi növényből hektáronként átlagosan 2,9 tonnát, míg az utóbbiból 2,7 tonnát tudtak begyűjteni a termelők. Az ötezer hektáron termő rozs aratása kétharmadánál tart 2,5 tonnás hektáronkénti termésátlaggal, a tritikáléból pedig a termésadó 14 ezer hektárból már 12 ezer hektáron jártak a munkagépek, ennél 2,4 tonna a hozam jelenleg.
Az őszi árpánál 46 ezer, a tritikálénál 50-52 ezer, a rozsnál 48 ezer, a tavaszi árpánál pedig tonnánként 50 ezer forint a felvásárlási ár – tette hozzá a földművelésügyi igazgató. Wachal Kálmán ugyanakkor megjegyezte: az aszály ugyan nem kedvezett a kalászos terményeknek, de az ebből eredő bevételkiesést kompenzálják a viszonylag magas felvásárlási árak.
Tájékoztatása szerint a szalma betakarítása jelenleg ötven, a tarlóhántás pedig harminc százalékon áll Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A több mint 61 ezer hektáron termő kalászosoknak a vártnál alacsonyabb a szármagassága, vagyis kevesebb szalma várható, a gazdálkodók többsége ezért a bebálázás helyett inkább a termőterületen történő szétszórást fogja alkalmazni.
