Egy keddi lapinterjúban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az idei évben tovább csökkenhet a magyar államadósság, aminek hátterében a forint erősödése (is) áll. „Bár már a teljes állampapír-állomány negyven százaléka külföldi tulajdonosok kezében van, ez nem okoz problémát” – mondta Borbély László András.
A forintárfolyam nagy utat járt be idén: január elején még 320 felett jegyezték az eurót a bankközi devizapiacon, augusztusban azonban már 280 alá is benézett a kurzus – méghozzá tartósan. A héten is megtartotta erejét a hazai fizetőeszköz, ami az alábbi képen is jól látható.
Odor Tamás, a GlobalFX vezető elemzője az MNO-nak kiemelte, hogy a forint árfolyamában a 2-3 forintos napi elmozdulás teljesen normálisnak mondható a jelenlegi piaci helyzetben. A devizapiaci szakértő kiemelte, hogy a héten nem volt olyan esemény, mely a forint ellen hatott volna.
„Jelenleg nincs, ami rontaná a forint árfolyamát: nem folynak az IMF-tárgyalások – a Nemzetközi Valutaalap képviselői szeptemberben térnek vissza –, nem volt olyan nyilatkozat, mely elmozdíthatta volna a kurzust, továbbá nem történt olyan horderejű esemény, mely a forint ellen hatott volna” – emelte ki az elemző.
Újabb sikeres aukciók
Az ÁKK kedden közel kétszeres túljegyzés és csökkenő hozam mellett értékesített 3 hónapos diszkont-kincstárjegyet, csütörtökön pedig három-négyszeres túljegyzésre, jelentős aukcióshozam-csökkenéssel 3, 5 és 10 éves kötvényeket.
A csütörtöki sikeres államkötvény-aukciót a forint is megérezte: változatlan EUR/USD árfolyam mellett közel 1 forintot erősödött. Odor kiemelte, hogy a magyar fizetőeszköz mellett régiós szinten még a zloty az, amely kifejezetten jól teljesített az elmúlt időszakban. Az elemző szerint túlzóak azok a prognózisok, melyek 250-260 forintos – vagy éppen 310 forintos – eurót vizionálnak: „Nagy csodákra nem kell számítani, jelenleg a 275-285 forintos euró tűnik reálisnak a forint számára.”
Csodákra várva
Többen azt várják az IMF-megállapodástól, hogy akár jelentősen is csökkenthetők vele az állampapírok hozamai – az államadósság finanszírozásának költségei. Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője szerint akár 100-150 bázisponttal is lejjebb mehetnének a hozamszintek. Odor hangsúlyozta, hogy az IMF „biztos hoz majd nagy csodákat”, de szerinte „brutális” mértékben nem mérséklődnek majd a hozamok.
„Ezt nem tudhatjuk biztosan. A piaci eufória képes csodákra, de én több lábát nem látom ennek az asztalnak, csak magát az asztallapot látom, melyen tárgyalunk” – mondta az elemző. Véleménye szerint az ideális a négy százalék körüli hozamszint lenne, de jelenleg a „hat százalék alatti szinteknek már örülni lehetne”.
„Verbális intervenciók”
Az Európai Központi Banknál (EKB) úgy fest, belátták, hogy nagyobb mértékben kell szerepet vállalni az európai adósságválság elleni küzdelemben. Konkrétumok ugyan még nincsenek, de mind Christian Noyer, az EKB kormányzótanácsának tagja, mind pedig Mario Draghi, a szervezet elnöke nyilatkozatában utalt rá, hogy az EKB kész felújítani a kötvényvásárlási programját. Ez ugyan egyelőre édeskevés arra, hogy letörje az elszállóban lévő spanyol kötvényhozamokat, de az euró árfolyamát ilyen „verbális intervenciókkal” legalább szinten tartja az euróövezeti jegybank.
