Globális optimizmus jellemezte az elmúlt heteket, melynek több oka is van. Az Európai Központi Banktól (EKB) kötvényvásárlásokat várnak, valamint az európai mentőalapoktól (EFSF, ESM) is. Konkrétum ezzel kapcsolatban ugyan még nincsen, de az EKB-elnök, Mario Draghi beszédében utalt rá. Amennyiben ez bekövetkezik, a spanyol és olasz kötvényhozamok lejjebb mehetnek. Legalábbis ezek a várakozások.
Az EKB igyekszik pénzt önteni az európai gazdaságba, mely pénzek szép lassan eljutnak a „kockázatosabb területekre” is. A külpiaci események mellett a hazai piacokat az IMF-tárgyalások fejleményei mozgatják, mely „stabil pontnak” hat. „Az államadósság finanszírozásával eddig sem volt gond, ugyanakkor a befektetőknek támpontot ad az, hogy elindulhattak a tárgyalások” – tette hozzá a szakértő.
A tárgyalások megindulásának egy olyan hozadéka már volt az elemző szerint, hogy elriasztotta a „shortosokat”, tehát már „nem merik shortolni” a forintot. Ez annyit tesz, hogy kevesebben spekulálnak a forint gyengülésére.
Akár másfél százalékkal is mérséklődhetnének a hozamok
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az elmúlt hetekben 7,13 százalékos hozamon is értékesített 10 éves lejáratú államkötvényeket, míg pénteken a másodpiaci referenciahozam 7,42 százalék körül alakult. Gabler szerint az IMF-megállapodás révén 100-150 bázisponttal mehetnének lejjebb a hozamszintek.
Az elemző kiemelte, hogy amiatt nem tudnak lentebb menni a magyar hozamok, mert még mindig magasnak tekinthető a CDS-felárunk – mely jelenleg 470 körül mozog. „Tavaly szeptemberben még 300 alatt volt a CDS-felárunk, mely a végtörlesztés idején ugrott meg. A valutalappal történő megállapodás akár több mint 200 bázisponttal is lentebb viheti a magyar CDS-árazást” – tette hozzá.
A devizakötvényekkel kapcsolatban a szakértő kiemelte, hogy jelenleg 1 százalék körüli a differencia a forint- és a devizakötvények hozamai között, így az állam számára egyelőre nem vonzó lehetőség kimenni a devizapiacra, továbbá felesleges is lenne bevállalni a devizakockázatot – tehát maradhat a forintalapú refinanszírozás.
„Azért van szükség az IMF-megállapodásra, hogy a következő évek finanszírozásához adjon biztosítékot. Nem vagyunk rászorulva, de megnyugtatnánk vele a külföldi befektetőket is” – emelte ki Gabler.
Spanyolország nemzetközi segítségre szorul
A spanyol kormány jelenleg azt próbálja elérni, hogy az európai mentőalapok vásároljanak az ország állampapírjaiból, így elérve a hozamcsökkenést, s a későbbiekben akár az EKB is vásárolhatna a spanyol kötvényekből. Külső támogatást eddig nem kértek – Gabler szerint ennek presztízs okai is vannak. Eddig csak a bankszektor megmentéséhez kértek külső segítséget, melyet az Eurócsoport jóvá is hagyott – 100 milliárd euróig.
A GDP-hez mért 68,5 százalékos államadósság még az uniós átlag alatt van, ugyanakkor az ibériai ország államháztartási hiánya rendkívül magas, melyet 2014-ig kell majd leszorítania az előírt szint alá a spanyol kormánynak – így addig az államadósság nőni fog.
A magas kamatok nagyobb adósságot is generálnak, s a spanyol államháztartást terhelik majd – legyen szó a spanyol államadósságról vagy az ország bankszektoráról. Gabler úgy véli, hogy ha 80 százalék alatt tudják tartani a spanyolok államadósságukat a GDP-hez mérten, akkor az még egy fenntartható szint lehetne.
