Az állam mint átmeneti csendestárs

Egyre több céget segít a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. tulajdonrész-vásárlással. Fontos szempont a foglalkoztatás bővítése – írja a Magyar Nemzet.

LM
2012. 09. 03. 3:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem hitellel és vissza nem térítendő forrásokkal, hanem kisebbségi tulajdonrész-vásárlással egy év alatt mintegy hétszázmillió forint értékben nyújtott segítséget kis- és középvállalkozásoknak a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., amely mindezért cserébe fejlődést és új munkahelyeket vár el. Az állami pakett egy meghatározott idő után a céltársaság által kivásárolható, így a tőkealap átmeneti csendestársként akkor erősíti a cégek pozícióját, amikor arra a leginkább rászorulnak.

– Az Új Széchenyi Terv forrásaiból táplálkozó kockázati tőkealap működése eddig ígéretes – vonta meg a társaság eddigi tevékenységének mérlegét Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő elnök-vezérigazgatója, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta: közel 200 vállalat került eléjük, és 35 befektetési döntést hoztak tulajdonrész-vásárlásról (2,6 milliárd forint értékben), közülük kerülnek ki folyamatosan azok a társaságok, ahol az állam úgynevezett csendestársként száll be. Ezek a vállalatok hozzávetőlegesen évi 12 százalékos árbevétel-bővülést hoztak, és alkalmazottaik számát átlagosan 16 fővel emelik.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) tartozó programot az különbözteti meg a többi kockázati tőkealaptól, hogy kifejezetten a már működő mikro- és kisvállalkozások megsegítésére koncentrál, és ebből következően alacsonyabb megtérülést vár el, mint a privát tőkealapok vagy a 2010-től működő úgynevezett Jeremie program (európai vállalat-fejlesztési pénzügyi alap) forrásaiból gazdálkodó kockázati tőkések. Ez utóbbiak dinamikusan, évi 25-35 százalékkal fejlődő iparágakban tevékenykedő, nagyobb árbevételű vállalatokat részesítenek előnyben, így ez a forrás nyilvánvalóan csak egy szűkebb kör számára biztosíthat lehetőséget.

Tőkepótlás állami forrásból

Miközben a parlamenti ellenzék rendre arról beszél, hogy csak a közmunkások létszámának mesterséges felduzzasztásával javulnak a foglalkoztatási mutatók, a munkahelymegőrző és -teremtő programok jóvoltából több ezer álláshely maradt meg, illetve létesült a versenyszférában – írta korábbi számában a Magyar Nemzet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szombaton azt közölte: csaknem 900 munkáltató kért bérköltség-támogatást az Első munkahely garancia című program révén, amely a pályakezdő fiatalok munkába állását segíti

Mivel a legtöbb vállalkozási területen erőteljesen csökkent a bankok hitelezési hajlandósága, sok cég eljutott hitelezhetősége határáig, ami akadályozza az előrelépést. Mások vissza nem térítendő uniós támogatáshoz már korábban felvettek kölcsönt, ezért szintén tőkepótlásra szorulnak, itt léphet be a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. – fejtette ki Csuhaj V. Imre. Hangsúlyozta, hogy a tőkeprogramot összekapcsolják a forgalom és a foglalkoztatottság elvárt növekedésével, ezért a támogatott cégnek legalább 25 főt kell foglalkoztatnia a szerződés megkötésétől számított második év végére. Olyan tradicionális hazai vállalati kört céloznak meg, amely az átlagnál jobb eredményt produkál, és fejlődését kifejezetten a tőkehiány akadályozza, többletfedezet hiányában nem kap banki hiteleket, miközben életképes.

További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.