Az állam mint átmeneti csendestárs

Egyre több céget segít a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. tulajdonrész-vásárlással. Fontos szempont a foglalkoztatás bővítése – írja a Magyar Nemzet.

Nem hitellel és vissza nem térítendő forrásokkal, hanem kisebbségi tulajdonrész-vásárlással egy év alatt mintegy hétszázmillió forint értékben nyújtott segítséget kis- és középvállalkozásoknak a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., amely mindezért cserébe fejlődést és új munkahelyeket vár el. Az állami pakett egy meghatározott idő után a céltársaság által kivásárolható, így a tőkealap átmeneti csendestársként akkor erősíti a cégek pozícióját, amikor arra a leginkább rászorulnak.

– Az Új Széchenyi Terv forrásaiból táplálkozó kockázati tőkealap működése eddig ígéretes – vonta meg a társaság eddigi tevékenységének mérlegét Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő elnök-vezérigazgatója, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta: közel 200 vállalat került eléjük, és 35 befektetési döntést hoztak tulajdonrész-vásárlásról (2,6 milliárd forint értékben), közülük kerülnek ki folyamatosan azok a társaságok, ahol az állam úgynevezett csendestársként száll be. Ezek a vállalatok hozzávetőlegesen évi 12 százalékos árbevétel-bővülést hoztak, és alkalmazottaik számát átlagosan 16 fővel emelik.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) tartozó programot az különbözteti meg a többi kockázati tőkealaptól, hogy kifejezetten a már működő mikro- és kisvállalkozások megsegítésére koncentrál, és ebből következően alacsonyabb megtérülést vár el, mint a privát tőkealapok vagy a 2010-től működő úgynevezett Jeremie program (európai vállalat-fejlesztési pénzügyi alap) forrásaiból gazdálkodó kockázati tőkések. Ez utóbbiak dinamikusan, évi 25-35 százalékkal fejlődő iparágakban tevékenykedő, nagyobb árbevételű vállalatokat részesítenek előnyben, így ez a forrás nyilvánvalóan csak egy szűkebb kör számára biztosíthat lehetőséget.

Tőkepótlás állami forrásból

Miközben a parlamenti ellenzék rendre arról beszél, hogy csak a közmunkások létszámának mesterséges felduzzasztásával javulnak a foglalkoztatási mutatók, a munkahelymegőrző és -teremtő programok jóvoltából több ezer álláshely maradt meg, illetve létesült a versenyszférában – írta korábbi számában a Magyar Nemzet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szombaton azt közölte: csaknem 900 munkáltató kért bérköltség-támogatást az Első munkahely garancia című program révén, amely a pályakezdő fiatalok munkába állását segíti

Mivel a legtöbb vállalkozási területen erőteljesen csökkent a bankok hitelezési hajlandósága, sok cég eljutott hitelezhetősége határáig, ami akadályozza az előrelépést. Mások vissza nem térítendő uniós támogatáshoz már korábban felvettek kölcsönt, ezért szintén tőkepótlásra szorulnak, itt léphet be a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. – fejtette ki Csuhaj V. Imre. Hangsúlyozta, hogy a tőkeprogramot összekapcsolják a forgalom és a foglalkoztatottság elvárt növekedésével, ezért a támogatott cégnek legalább 25 főt kell foglalkoztatnia a szerződés megkötésétől számított második év végére. Olyan tradicionális hazai vállalati kört céloznak meg, amely az átlagnál jobb eredményt produkál, és fejlődését kifejezetten a tőkehiány akadályozza, többletfedezet hiányában nem kap banki hiteleket, miközben életképes.

További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában