Kiszorítják a feketekereskedelmet az őstermelői rendszerből

A híreszteléssel ellentétben nem csökken, hanem nő a léalma felvásárlási ára októbertől – közölte Budai Gyula.

Szigeti Zoltán, az osztrák érdekeltségű cég vezetője arról tájékoztatta az államtitkárt, hogy nincs szó a szüret kezdete óta alkalmazott nettó 28 forintos kilogrammonkénti felvásárlási ár csökkentéséről, sőt annak 10 százalékos prémiummal történő növelését készítik elő a szezon második felére. Kiemelte, október 10-15. körül tervezik a felár bevezetését, amelyet a szezon végéig, november 30-ig fizetnek majd a termelőknek, hogy csillapítsák „a betakarítást felgyorsító pánikot”, amelyet az árcsökkentésről szóló híresztelés okozott. Ezzel arra utalt, hogy híresztelés alapján a termelők a napokban megkezdték az éretlen, későbbi fajták szedését is, és a jó léalma-felvásárlási ár miatt még az étkezési almát is ipari feldolgozásra kezdték leadni.

Almakampány és fagykár

A siker kulcsa a mezőgazdaság és a magyar vidék

Budai Gyula szerint a jelenleg tapasztalható európai válságból a mezőgazdaság vezetheti ki Magyarországot. „Magyarország egy hagyományosan mezőgazdasági ország. Magyarországot abból a válságból, amelyet ma Európában tapasztalhatunk, a mezőgazdaság vezetheti ki” – mondta a vidékfejlesztési tárca államtitkára.

Magyarország sikereinek alapja a magyar vidék, ahol kiemelten fontos szerep jut az életképes agrár- és élelmiszer-ipari beruházásoknak – hangsúlyozta Budai Gyula a Szentkirályi Ásványvíz Kft. 600 millió forintos beruházással elkészült, PET palackok gyártásához szükséges, előformagyártó üzemének átadásakor.

Budai Gyula szólt arról is: a hét végén indított almakampánnyal is arra szeretnék ösztönözni a termelőket, hogy az étkezési minőségű almát az üzletláncoknak adják el, amelyek úgynevezett „vödrös akciót” tartanak.

Az államtitkár megerősítette: az áprilisi „nagy fagykár” rémhírnek bizonyult, közepes az almatermés az országban, sőt ahol öntözni is tudtak, ennél is nagyobb mennyiséget szüretelhetnek le. Megjegyezte, hogy a fagykárt bejelentők szigorú ellenőrzését tervezi a minisztérium, hiszen a tapasztalatok szerint előfordul, hogy egyesek mások neve alatt adják el almatermésüket, miközben várják a kárenyhítést is az állami alaptól. „El kell, el fogjuk érni, hogy a trükköző termelők visszavonják kárenyhítési igényüket” – jelentette ki.

Tovább küzdenek az álőstermelők ellen

A jó minőségű magyar termékeket kell piacra juttatni

Már többször is razziáztak a nagybani piacon, hogy megtisztítsák azt a tisztességtelen viszonteladóktól, akik áron alul vásárolják fel a termékeket a magyar vidéki termelőktől, és átcsomagolt, ismeretlen eredetű külföldi terméket értékesítenek magyarként.

Sikeres a Vidék Mustra elnevezésű, péntekenkénti termelői piac, amelynek több mint húszezres látogatószáma a szervezők véleménye szerint azt jelenti, hogy a vidék meghódította Budapestet. Nyáron a Rózsák terén és a Kossuth téren is nyílt termelői piac. Az ingyenes árusítási lehetőséggel a minisztérium kedvet akar teremteni ahhoz, hogy a termelők részt vegyenek a helyi piacokon.

A Tanyafejlesztési Programnak is az az egyik kiemelt célja, hogy a jó minőségű, egészséges magyar termékek piacra juthassanak.

Budai Gyula kitért arra, hogy a nagybani piacok szigorú ellenőrzését is folytatják a jövőben, mert – mint fogalmazott – „az őstermelők fele nem őstermelő”. Ezt az állítását szerinte igazolják a legutóbbi ellenőrzések tapasztalatai, miszerint sokan felvásárolt termékekkel jelennek meg az őstermelők között a piacon, miközben talpalatnyi földjük sincs. Ráadásul nagy számban külföldről behozott mezőgazdasági terméket adnak tovább hazaiként. Az egyik ilyen „elosztóhely” Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a Budapesten eddig elfogott minden harmadik álőstermelőből kettő nyírségi volt – tette hozzá.

Az államtitkár bejelentette: a tárca átfogó jelentést kíván készíteni a kormánynak az őstermelői rendszer helyzetéről, anomáliáiról, hogy végre kiszoríthassák a feketekereskedelmet a termékértékesítésből.

Eddig 55 ezer tonna léalmát vettek át

Az államtitkári egyeztetésen Szigeti Zoltán, az Agrana-Juice Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója arról is tájékoztatott, hogy eddig már több mint 55 ezer tonna léalmát vettek át feldolgozásra, annyit, mint tavaly az egész szezonban. A cég naponta 3200 tonna gyümölcsöt fogad a termelőktől, és az idény végéig a tervezett 200 ezer tonnánál több almát is felvásárolnak, ha lesz.