A Financial Times brit üzleti lap értesülései szerint így tett többek között a Deutsche Bank, a Commerzbank és a Baden-Württemberg Landesbank. Óvatosságuk érthető, hiszen a szakemberek szerint több országban is társadalmi megmozdulásokhoz vezethet az élelmiszerek egyre emelkedő ára. A brit The Independent tudósítása arról számol be, hogy a kukorica ára 45 százalékkal emelkedett június óta, a gabona 30 százalékkal kerül többe, a szójabab pedig rövid idő alatt negyven százalékot drágult. Emellett az étolaj, a hús, a hal és a zöldségek is 35–60 százalékkal kerülnek többe Nagy-Britanniában. Ennek egyik oka a szokatlanul nagy nyári aszály, de a spekuláció is meghúzódik a háttérben.
Ezt egy 2000-ben elfogadott törvénymódosítás teszi lehetővé, amely a pénzpiacokat úgy liberalizálta, hogy egy-egy nagybank saját alapot hozhat létre például az élelmiszerek jövőbeni drágulására számítva. A Barclays Bank például az utóbbi két évben, csak az élelmiszer drágulására fogadva, félmilliárd fontnyi nyereséget könyvelhetett el. Ez az összeg meghaladja Nagy-Britannia egész éves támogatását, amit az Afrika szarván élő szegényeknek nyújt. Az élelmiszereket érintő szerencsejátékra több nemzetközi segélyszervezet és az ENSZ élelmezésügyi szervezete (FAO) is figyelmeztetett az utóbbi hónapokban.
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
