A túlzott munkahelyi stressz nemcsak a munkavállalók életében okoz nehézséget, hanem negatívan hat egy-egy vállalat versenyképességére, esetleg egyes ágazati rendszerek működésére is – mondta Vadász Borbála, az MGYOSZ szakértője az öt országot (Ausztria, Horvátország, Magyarország, Montenegró, Szlovénia) átfogó, EU-támogatással készített, most záródó projekt magyarországi vezetője.
Számos oka lehetséges a munkahelyi stressz kialakulásának a nem megfelelő feladatleosztástól kezdve egészen a kollégák egymás közötti terrorjáig. E kettős léthelyzet komoly lelki károsodásokat okoz, illetve súlyosan veszélyezteti a fizikai egészséget is – mondták el portálunknak a témát jól ismerő szakemberek.
Túlzott munkahelyi stresszről akkor lehet beszélni, ha a munkavállaló nem tud megbirkózni a mindennapokban rá nehezedő nyomással – ismertette az MGYOSZ szakértője. A probléma jelentőségét mutatja, hogy az EU-ban 23 millió dolgozó küzd ezzel a betegséggel, közölte.
A tejesíthetetlen elvárások és a rossz bánásmód vezethet munkahelyi stresszhez
A túlzott munkahelyi stressz okozói között szerepelnek a teljesíthetetlen szakmai elvárások, a magánéleti problémák és a vezetői bánásmód hibái – sorolta a legfontosabbakat Vadász Borbála, hozzátéve hogy a túlzott stressz az egyszerű dolgozóktól a csúcsmenedzserekig mindenkit érint.
Az öt országot átfogó projekt feladata a figyelemfelkeltés, a tájékoztatás és aktivizálás, amelyeket a Bécsben, Budapesten és Ljubljanában rendezett konferenciák segítenek – ismertette az MGYOSZ szakértője.
Janet Asherson, a Nemzetközi Munkáltatói Szervezet (IOE) tanácsadója egy példával jelezte azokat a gazdasági változásokat, amelyek a túlzott munkahelyi stressz kialakulásához vezetnek. „Egy évtizeddel ezelőtt a szociális partnerek görögországi tanácskozásán a munkavállalók képviselői mosolyogtak, amikor a túlzott munkahelyi stressz került szóba, közölve hogy Görögországban kék az ég, mindenki nyugodt és boldog. Azóta változott a véleményük” – fogalmazott a brit tanácsadó.
Egészségügyi kockázat
Huszonhárom százalékkal magasabb a szívroham kockázata azoknál az embereknél, akiknek a munkája nagyon stresszes és kevés teret ad a saját döntésekre. A munkahelyi stressz a nők esetében még veszélyesebb, mint a férfiakéban.
