Az európai ügyekért felelős igazgató az interjúban méltatta a válságrendezésben közösségi és országos szinten elért eredményeket, és sikeresnek ítélte a krízisországok alkalmazkodását és védelmét szolgáló pénzügyi tűzfalak, az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) és annak utódja, az európai stabilitási mechanizmus (ESM) felállítását.
Rámutatott, hogy az Európai Központi Bank (EKB) likviditásnövelő akcióinak köszönhetően enyhültek a pénzügyi feszültségek a régióban, a legújabb OMT-program (Outright Monetary Transactions) bejelentése pedig már teljesen új helyzetet teremtett. Az intézkedéseknek köszönhetően mára már rendelkezésre állnak a megoldáshoz szükséges eszközök, ugyanakkor a gyenge gazdasági növekedés és a további intézkedésekhez szükséges társadalmi és politikai támogatás biztosítása újabb kihívásokat támaszt a rendezési erőfeszítésekkel szemben. A legnagyobb ezek közül megtalálni a kellő egyensúlyt a megszorító és a növekedést támogató intézkedések között – fejtette ki Reza Moghadam.
Támogatják a bankuniót
A tervezett európai bankunióról szólva az IMF igazgatója kiemelte, hogy éppen az nehezítette meg a problémák idejekorán való felismerését, hogy az unióban szabaddá vált a tőkeáramlás, de tagállami szinten maradt a pénzintézetek ellenőrzése, és ugyanez súlyosbította a krízis következményeit is. A bankunió létrehozása tehát az összekapcsolt pénzügyi rendszerek felelős működtetése iránti igény logikus következménye. Az IMF ezért a monetáris unió stabil szerkezetének megteremtése és fenntartható működtetése érdekében támogatja a bankunió létrehozását.
A közép- és kelet-európai helyzet
Kelet- és Közép-Európáról szólva Reza Moghadam rámutatott, hogy a térség eleinte viszonylag kevéssé érezte meg az euróövezeti szuverén adósságszolgálati válság következményeit, különösen a 2009-es krízist követő helyreállítás idején, 2010-ben és 2011 elején. A krízis hatása azonban 2011 második felében és 2012-ben az export visszaesésével kezdett átgyűrűzni a térségbe, és a válságban érintett euróövezeti bankok ekkor kezdték meg forrásaik kivonását a régióból. Ugyanakkor a már végrehajtott pénzügyi és strukturális kiigazításoknak köszönhetően az utóbbi időkben csökkenni kezdett az országkockázati felár a térségben, és sok esetben már a nyugat-európai országoké alá esett.
Kelet- és Közép-Európában a legfontosabb teendő a térség sérülékenységéért leginkább felelőssé tehető tényezők, a magas közadósság és a lakossági devizahitelezés visszaszorítása – hangsúlyozta az IMF igazgatója. Emellett elengedhetetlenül fontos a pénzügyi szektor szoros hatósági ellenőrzése is a nagy nemzetközi bankcsoportok tevékenységi területén, amelyhez a valutaalap a tagországokkal folytatott kétoldalú kapcsolatok és a Bécsi Kezdeményezésben foglaltaknak megfelelően többoldalú kapcsolatok keretében is támogatást kíván nyújtani.
Az IMF Survey magazinnak adott interjú végén Reza Moghadam a Nemzetközi Valutaalap további támogatásáról biztosította az európai válságrendezési erőfeszítéseket.
