Ésszerű döntésnek tartja az önkormányzati adósságok átvállalását?
– Igen, mert az állam jóval olcsóbban finanszírozhatja majd a lejáró tartozásokat. Emiatt több állampapírt bocsáthat ki az Államadósság-kezelő Központ, ami sokkal hatékonyabb megoldás, mintha a települések a bankokon keresztül egyénileg kezelnék az adósságokat.
– Számítani lehet-e arra, hogy a kormány – a végtörlesztéshez hasonlóan – valamilyen jelentős engedményt vár el a helyhatóságok kölcsöneivel kapcsolatban is a pénzintézetektől?
– Az mindenképpen előnyös az államnak, hogy a sok kis önkormányzathoz képest jóval erősebb, központi szereplőként ül le tárgyalni a bankokkal. Hogy milyen követelései lesznek ebből kifolyólag, lesz-e újabb előtörlesztés, azt egyelőre nem lehet tudni. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a bankoknak is érdeke elkerülni az önkormányzati csődhelyzetet, s garanciát nyerni a hitelek visszafizetésére.
– De egyáltalán hogyan juthattunk ebbe a helyzetbe? Hogyan lehetséges az, hogy települések százai ilyen felelőtlenül gazdálkodtak, vettek fel nagy összegben svájcifrank-alapú kölcsönöket?
– Az állami szabályozás, az önkormányzatok és a bankok is felelősek a helyzetért, éppen ezért is kell közösen megoldást találni a problémára. Senki nem számított arra a válság kitörése előtt, hogy a svájci frank ilyen mértékben erősödik, majdhogynem eléri az euró értékét – egyedül a svájci jegybank beavatkozása előzte ezt meg. Olyan magasak voltak a forintkamatok, hogy egyszerűen érdemes volt devizában eladósodni.
– Ebből a szempontból akkor igen kedvező, hogy végre elindult a jegybanki alapkamat csökkentése
– Így van, még akkor is, ha én nem várom ettől a hitelezés felélénkülését, mint ahogy a gazdasági növekedésre gyakorolt hatást sem feltétlenül látom igen jelentősnek. A három lépésben megvalósított csökkentés viszont alacsonyabb szinten rögzítheti az állampapírok hozamát és a kockázati felárakat, ami jelentős mértékű könnyítést jelent a finanszírozás költségeiben.
– Ha a monetáris tanács döntése nem, akkor mi indíthatja be újra a hitelezést, ami nélkül a cégek nem tudják megvalósítani a beruházásaikat?
– A legfontosabb az, hogy a hitelek és a betétek aránya helyreálljon. A válság kitöréséig Magyarországon ez az arány 140 százalék volt, vagyis képletesen mondva 100 forint megtakarítása volt az országnak, miközben 140 forinttal tartozott. Ez csakis úgy lehetséges, ha a külföld felé adósodunk el. Mostanra már 20 százalékpontnyit javult a helyzet, de továbbra is sok a teendő, amíg elérjük a fenntartható szintet. A cseheknél például ez a mutató 80 százalék. Ezenkívül a hitelezés újraindulásához arra is szükség van, hogy helyreálljon a vállalatok és a fogyasztók bizalma, mert ameddig a piac szűkülésétől és a munkahelyek elvesztésétől kell tartani, addig nem kaphat lendületet a gazdaság.
– Mi tette lehetővé egyébként a sorozatos kamatvágást, amit a jegybank elnöke továbbra is ellenez?
– Jó a fizetőképesség a világban, aminek következtében mindenhol – így Magyarországon is – esett az állampapírok hozamszintje és a kockázati felárak (CDS). Hatalmas pénzeket pumpált a gazdaságba az amerikai, az angol, az uniós és a japán központi bank, s ezekkel az összegekkel a befektetési alapokon keresztül vásárolják az állampapírokat. Ebből kifolyólag hatalmas az érdeklődés egy esetleges magyar devizakötvény-kibocsátás iránt is, szinte sorban állnak a pénzintézetek a kormánynál. Érdemes megemlíteni azt is, hogy megtiltották a fedezetlen CDS-ek tartását, pontosabban spekulációs céllal már nem lehet vásárolni ilyen terméket. Ez is lefelé vitte a felárat és a hozamszinteket, mint ahogy az is, hogy mostanra a piac már nem számol az eurózóna szétesésével.
– Tavaly még mindenki 3 százalék körüli növekedést várt az idei évre Magyarországra. Ehhez képest úgy tűnik, hogy recesszió lesz. Mi történt?
– Nem csak Magyarországon, Európa-szerte ez a helyzet. Az adósságválság miatt hihetetlen lejtmenet jellemző a tagállamok gazdaságára. Némelyik országban sokkal rosszabb a helyzet, mint hazánkban, ahol a kivitel augusztusban még mindig 1,7 százalékkal tudott növekedni, és a fogyasztást is sikerült valamennyire szinten tartani. Spanyolországban például mínusz tíz százalékon teljesített a kiskereskedelem. A vártnál rosszabb magyar gazdasági teljesítményhez az aszály is hozzájárult, ami legalább 0,4 százalékponttal rontotta a GDP-t.
A Suppan Gergellyel készült teljes interjút a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatják.
