A szeptemberi tetőzés után, az elemzői várakozásoknál is kedvezőbb eredményt hozva, 6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel ezelőtti szintet. A havi növekedés 0,1 százalék volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kedden közölt adataiból.
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint amennyiben nem romlik jelentősen a külső befektetői hangulat, valamint a forint is a jelenlegi szinten tud maradni, novemberben tovább folytatódhat a monetáris lazítás. „Az októberi 6 százalékos infláció mögött ugyanazok az inflációs folyamatok állnak, mint az elmúlt hónapokban, így leginkább az élelmiszerárak, a szeszesital-, valamint az üzemanyagárak húzták fölfelé a fogyasztói árakat. Ezen árufélék esetében a következő időszakban nem várható számottevő emelkedés, valamint jövő év elején az idei adóemelések egy részének hatása is kikerül az indexből, így az infláció további mérséklődésére számítunk, ami támogatóan hat a jegybank lazító politikájára” – hangsúlyozta Horváth István.
Az MNB prognózisa szerint az idén 5,8 százalékkal, jövőre 5 százalékkal nőnek a fogyasztói árak.
A kormány prognózisa szerint az infláció az idei 5,8 százalékról 5,2 százalék közelébe tud csökkenni 2013-ra.
A Magyar Nemzeti Bank további óvatos, az inflációs nyomást nem fokozó alapkamat-csökkentésekkel tudná kimozdítani a recesszióból a magyar gazdaságot – nyilatkozta a jegybank monetáris tanácsának két külső tagja, Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc a Dow Jones hírügynökségnek adott közös interjúban hétfőn.
Magyarországon az alapkamat egyensúlyi szintje 4,5-5 százalék között van, ez az a szint, amely ugyanannyira támogatja a növekedést, mint amennyire kordában tartja az inflációt – mondta Gerhardt Ferenc a Bloomberg üzleti hírportálnak.
„A nemzetközi piacokon az amerikai választásokat követően újra előtérbe kerülő adósságprobléma, valamint a gyenge európai növekedési kilátások miatt egyértelműen érzékelhető némi hangulatromlás, így a külső környezet jelenleg kevésbé támogatja a hazai eszközöket. Egyelőre úgy tűnik, mind a kötvénypiac, mind a forint tartja magát, így november 27-én újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés történhet” – mondta el a befektetési szakember.
Az élelmiszerársokk kisebb hatást gyakorol
A 4cast – az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző csoport – szakértői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a számok tanúsága szerint a nyári élelmiszerársokk a korábban gondoltnál „kevésbé markáns” hatást gyakorol a magyarországi fogyasztói árakra. A ház elemzői szerint nem kizárható, hogy az MNB ennek nyomán lefelé módosítja rövid távú inflációs előrejelzését.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is az élelmiszerárak emelkedésének vártnál kisebb gyorsulását emelte ki, valamint azt, hogy már októberben megjelent az üzemanyagárak zuhanása, ami a következő hónapban is folytatódott. Eközben – tükrözve a forint stabilizálódását és a változatlanul igen gyenge belső keresletet – a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek, valamint a szolgáltatások árai, és a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai.
Visszaesik az infláció
Az elemző szerint az élelmiszerárak továbbra is jelentős felfelé mutató kockázatokat jelentenek, amit a mezőgazdasági termelői árak augusztusi, 18,1 százalékra ugrása is jelez. Ezzel szemben az üzemanyagárak jelentősen estek novemberben, miközben novemberben kiesik a bázisból a gázolaj jövedéki adójának tavalyi emelése is. Mindezek alapján a TakarékBank elemzője arra számít, hogy az infláció az év hátralevő részében visszaesik 5,7-5,8 százalékra, jövőre pedig tovább mérséklődik.
Januárban és februárban kiesik az idei áfaemelés hatása, a jövő év második felében pedig feltehetőleg az idei élelmiszerár-robbanás hatása is kiesik a bázisból, így az infláció 2013 első felében 4,5-5 százalék között alakulhat, a második félévben pedig tovább enyhülhet. Az átlagos infláció az idén 5,8 százalék, jövőre 4,5 százalék lehet a TakarékBank várakozása szerint.
Mivel az inflációt külső ársokkok okozzák, amit a monetáris politika érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig középtávon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy miután az ársokkok kikerülnek a bázisból, az inflációs cél elérhetővé válik. Ez azonban 2014 első fele előtt nem várható. Ezért, amennyiben a monetáris tanács arra számít, hogy a 2014-es inflációs célok nincsenek veszélyben, a kamatcsökkentési sorozat folytatódhat, mivel a kockázati megítélés jelentősen javult a nyár közepe óta – fejtette ki Suppan Gergely.
