A külügyi és külgazdasági államtitkár kifejtette: Magyarország optimális hely az infokommunikációs cégek számára, mivel az infrastruktúra színvonala megközelíti a nyugat-európai országokét, a bérköltség viszont versenyképesebb azokhoz képest.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány szoros partnerségre törekszik a Magyarországon működő nemzetközi nagyvállalatokkal annak érdekében, hogy minél aktívabbak legyenek a kutatás-fejlesztésben (k+f) és az innovációban, ennek szellemében három együttműködési megállapodást írtak alá, s összesen negyven ilyet terveznek.
A megállapodások értelmében a nemzetközi nagyvállalatok beszállítói hálózatukba magyar kis- és középvállalatokat vonnak be – fűzte hozzá. Az államtitkár arra biztatta a konferencia résztvevőit: vegyenek részt ebben a folyamatban, hiszen a megállapodások aláírása a jövő év első felében felgyorsul, az év közepére pedig befejeződik.
Együttműködés
Szijjártó Péter a szektor képviselőivel együttműködést képzel el abban a kormányzati törekvésben is, miszerint átalakítják az exportfinanszírozási rendszert, közös irányítás alá helyezték azokat az állami intézményeket, amelyek támogatják az ilyen jellegű együttműködéseket (Eximbank, Mehib).
Az állam és a polgárok viszonyrendszerének megváltoztatását nevezte a közigazgatási átalakítás végső céljának Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön, a balatonfüredi Infotér konferencián.
Magyarország versenyképessége, beleértve a magyar emberek, az országban működő cégek és a magyar állam versenyképességét is, a hazai infokommunikációs piac fejlettségén, dinamikus fejlődőképességén múlik – mondta Szalai Annamária ugyanezen a rendezvényen.
Felhívta a konferencia résztvevőinek figyelmét a kormányközi vegyes bizottsági együttműködésekben rejlő lehetőségekre, s arra kérte őket, delegáljanak képviselőket ezekbe a bizottságokba. Úgy vélte, az infokommunikációs cégek számára is hasznos lehet az Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában felállított kereskedőház, helyük lehet az egészségügyi informatika fejlesztése terén, valamint a kormány által nemrégiben Kuvaitban kötött innovációs együttműködésben.
Fel kell gyorsítani az eljárásokat
Vályi-Nagy Vilmos, a kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár a konferencián arról beszélt: az uniós pályázatok rendkívül lassúak, körülményesek, a kormányzat szándéka felgyorsítani ezeket, és a pályázatok hároméves életciklusát egy évvel rövidíteni. Vályi-Nagy Vilmos kiemelte: a kormányzat nem támogat olyan projekteket, amelyek nem életszerűek, megvalósulásuk után nincs gyakorlati hasznuk.
Mentorok
Bejelentette azt is, hogy minden informatikai projekt mellé úgynevezett mentort jelöl ki a minisztérium, akinek feladata lesz segíteni a projekt megvalósítását. Az átvilágított pályázatok közül leállítják azokat, amelyek nem felelnek meg a minisztérium kritériumainak – mondta. A helyettes államtitkár előadásában szólt arról is, hogy a közhiedelemmel ellentétben informatikai képzés terén nem állunk jól, sőt „elképesztő lemaradásban vagyunk”, aminek egyik oka, hogy az Európai Unió nem kezeli súlyának megfelelően az informatikai szektort. A kormányzat ezért az alapoktól, az általános iskolától fejlesztené a diákok számítástechnikai tudását, hogy az megfelelő alapja legyen a későbbi felsőfokú képzéseknek.
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az Infotéren az úgynevezett Futár programról, vagyis a Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszerről beszélt. Elmondta, hogy a hétmilliárd forintos beruházás során többek között 2300 jármű műholdas követését, GPS alapú forgalomirányítást oldanak meg, független TETRA rádiós rendszert valósítanak meg.
Szólt arról, hogy 2013 első negyedévében elkezdik a metró beléptető kapuk nyilvános tesztelését, lecserélik a rendkívül leromlott állapotú jegykiadó automatákat, bevezetik az elektronikus jegyrendszert, valamint fejlesztik a forgalomirányítási központot.
A jövőben szeretnék megvalósítani a teljes körű online ügyfélrendszert, valamint a teherforgalmi behajtási díj online fizetési rendszerét – közölte Vitézy Dávid.
Elmondta, hogy egyeztetést kezdtek az oktatási szakállamtitkársággal a számítástechnikai óraszámok növelésére. Vályi-Nagy Vilmos kifejtette: megfelelő fejlesztési keretek között az infokommunikációs szektor mostani 10-13 százalékos GDP-részvételét akár a duplájára lehetne növelni középtávon; arra biztatta a résztvevőket, éljenek a kormány által alakítandó szaúd-arábiai, észak-afrikai, közép-ázsiai gazdasági kapcsolatokkal.
Az Informatika a Társadalomért Egyesület az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével együttműködve rendezte meg harmadik alkalommal az Infotér konferenciát a kormányzati döntéshozók, az iparág, valamint civilek részvételével.
Stratégiai megállapodások
Stratégiai partnerségi megállapodást írt alá szerdán a kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök és a székesfehérvári Alcoa-Köfém Kft. vezérigazgatója, Forgó Béla. November 2-án stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a kormány nevében Orbán Viktor Bogsch Erikkel, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. vezérigazgatójával.
Korábban közölték, stratégiai megállapodást köt a kormány a Magyar Suzuki Zrt.-vel és a Hankook Tire Magyarország Kft.-vel is. A Mercedes–Benz Manufacturing Hungary Kft.-vel aláírandó megállapodásról pedig még márciusban döntöttek. A külügyi és külgazdasági államtitkár szeptember elején azt mondta, a közeljövőben mintegy negyven megállapodás megkötését tervezi a kormány, havonta négy-öt, legfeljebb hat megállapodást írhatnak alá.
