A Költségvetési Tanács elnöke a volt szocialista országokból uniós taggá vált államok válságkezelésének problémáiról, a fenntartható gazdaságfejlesztés felé vivő útról tartott előadást a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán szombaton Budapesten. Kifejtette: a gazdaságpolitika két súlypontja a növekedés és a társadalmi béke volt a válság előtt, utóbbit azonban több ország nem a saját teljesítményéből, hanem hitelből vagy a vagyon eladásából fedezte. A válság kitörésekor új elem, a biztonság került előtérbe.
Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott 10 ország a válság 2008–2010 közti első szakaszában a munkahelyek védelmével, a visszaesés mérséklésével volt elfoglalva. A 2011-től tartó második szakaszban viszont az adósság és a költségvetési hiány mérséklése áll a középpontban, az országok lehetőségei és esélyei azonban eltérőek – vélte Kovács Árpád. Kijelentette: az EU-10 országcsoport felzárkózási esélyei összességében javultak, és bár a balti országok állnak az élen, nem rossz az esélye Magyarországnak sem.
Kovács Árpád kitért arra is: a felzárkózást Magyarországon egyebek mellett a multinacionális cégek és a magyar kis- és középvállalkozások értékrendjében meglévő különbségek hátráltatják. A kis magyar cégek nem azért nem jutnak hitelhez, mert nincs pénz a bankokban, hanem azért, mert hiányzik a finanszírozható ötlet és a piac – tette hozzá. A Költségvetési Tanács elnöke elmondta: a GDP-arányos beruházási ráta Magyarországon a legalacsonyabb a régióban, és a fejlesztés hiánya jelentkezni fog a költségvetési bevételeknél is. „Külföldi tőke nélkül nincs növekedés. Meg kell győznünk partnereinket, hogy amit teszünk, azt őszintén, az együttműködés szándékával és nem taktikai okokból tesszük” – hangsúlyozta a szakember.
Ismert, a kormány stratégiai megállapodásokat köt az ország jelentős – jellemzően külföldi tulajdonú – nagyvállalataival. Az első megegyezést a kabinet a Coca-Colával kötötte, ezt követően a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.-vel állapodtak meg, majd szerdán a székesfehérvári Alcoa-Köfém Kft.-vel. pénteken pedig a Daimlerrel.
Mint korábban Szijjártó Péter elmondta, ezzel azt szeretnék elérni, hogy ezek az alapvetően külföldi tulajdonú és exportra termelő cégek „még jobban, még biztosabban, még kiszámíthatóbban érezzék magukat Magyarországon”, és hogy az itt megtermelt nyereségük minél nagyobb részét újra itt fektessék be.
