Az euroszkepticizmusáról ismert politikus szerint az új euróövezeti alap olyan „szörnyűség”, amelyet nem ír alá. Klaust a cseh parlament felsőháza, a szenátus csütörtökön felszólította az aláírásra. Csehország az Európai Unió utolsó tagállama, amely még nem ratifikálta a lisszaboni szerződés kiegészítését. „Ezeket a mentőalapokat szörnyűségeknek tekintem, és biztos, hogy nem fogom aláírni” – reagált Klaus a szenátus felhívására pénteken egy prágai gazdasági fórumon.
„Az alkotmánybíróság szerint a köztársasági elnök köteles felesleges késleltetés nélkül aláírni a nemzetközi szerződéseket, miután azokat a Cseh Köztársaság parlamentjének két háza ratifikálta” – reagált Klaus nyilatkozatára Miroslav Krejca, a szenátus európai bizottságának elnöke. Hozzátette: amíg Csehország nem tagja az euróövezetnek, addig semmiféle kötelezettségek nem hárulnak rá az Európai Stabilizációs Mechanizmusból. Amint Csehország az euróövezet tagjává válna, 12 év alatt 40 milliárd koronával (nagyjából 450 milliárd forinttal) kellene hozzájárulnia a stabilizációs alaphoz. Csehországban jelenleg nincs hivatalos időpontja az euró esetleges bevezetésének.
Klaus addig vétózhat, amíg ő az elnök
A csehek nem először késleltetik az unió egészét alapvetően befolyásoló megállapodás aláírását. Gálik Zoltán, a külügyi intézet munkatársa kérdésünkre elmondta, a lépés szimbolikus, ugyanakkor semmiképpen sem meglepő. Vaclav Klaus személyében ugyanis egy mélyen euroszkeptikus elnök vezeti jelenleg Csehországot. Az elmúlt években ugyanez a helyzet állt elő a lisszaboni szerződés és a fiskális paktum kapcsán is, a csehek mindkét alkalommal bizonyították, nehéz uniós szinten egyeztetni velük.
Gálik kitért rá, az ESM-megállapodás annyiban eltér a korábbiaktól, hogy itt nem uniós szerződésről, hanem kormányközi megállapodások rendszeréről van szó. Ez pedig azért fontos, mert a mostani vétóval a csehek egyáltalán nem akadályozzák a stabilitási mechanizmus működését. Az Európai Stabilitási Mechanizmus több száz milliárd eurós kerettel elindult, és alkalmas arra, hogy finanszírozza a rossz gazdasági helyzetben lévő uniós tagországokat. Klaus szignója gyakorlatilag akkor válik majd fontossá, amikor a fiskális paktumot be kívánják építeni a lisszaboni szerződésbe, de ez valamikor 2016 körül várható.
Vaclav Klaus ugyanakkor addig húzza az aláírást, ameddig akarja. Hiába adta áldását a cseh parlament alsó- és felsőháza az ESM-re, az elnöki aláírást alkotmányos eszközökkel nem lehet kikényszeríteni. Az MKI kutatója szerint a márciusi elnökválasztás orvosolhatja a problémát, Klausnál euroszkeptikusabb vezető ugyanis nem igazán érkezhet az elnöki székbe.
Az ESM az euróövezet azon országainak nyújtana legfeljebb 500 milliárd euró értékben pénzügyi segítséget, amelyek problémái az egész övezet stabilitását veszélyeztetik. Az ESM az eddigi EFSF mentőalapot fogja felváltani. A cseh parlament két háza – a képviselőház és a szenátus – már tavasszal ratifikálták az ESM létrehozását. A ratifikációs folyamat idei befejezése feltétele annak, hogy az alap a jövő évtől működőképes legyen.
Nincs ütközés
Az EU Bírósága a közelmúltban kimondta: nem ellentétes az uniós joggal az euróövezeti tagországok pénzügyi megsegítését célzó Európai Stabilizációs Mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződés, amely módosítja az Európai Unió (EU) működéséről szóló szerződést, és amelyet tanácsi határozattal, vagyis egyszerűsített eljárás során fogadtak el.
A luxembourgi székhelyű bíróság döntése pontot tesz a Pringle-ügy néven ismertté vált vitára. Thomas Pringle ír képviselő azzal támadta meg ír bíróságok előtt az ESM-szerződést, hogy az módosította az unió hatásköreit, ezért összeegyeztethetetlen az EU alapjául szolgáló szerződésekkel és az uniós jog általános elveivel. Az európai bírói testület azonban megállapította: nem merült fel olyan körülmény, amely a szóban forgó európai tanácsi határozat érvényességét érintené.
A tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács 2011. március 25-én fogadta el a 2011/199. számú határozatot, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) olyan új rendelkezéssel történő kiegészítéséről rendelkezik, miszerint azon tagállamok, amelyeknek a pénzneme az euró, stabilizációs mechanizmust hozhatnak létre, amelyet akkor hoznak működésbe, ha ez nélkülözhetetlen az euróövezet egésze stabilitásának megőrzése érdekében.
Még a mentőalapot is leminősítették
Bírálta az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer, az Európai Stabilitási Mechanizmus vezetője a Moody’s Investors Service döntését, amellyel megvonta a legjobb adósságkibocsátói besorolást az ESM-től és az ideiglenes válságkezelő rendszertől (EFSF). Az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács, a Eurogroup elnöke pedig a döntésre reagálva hangsúlyozta, hogy az övezet országai kitartanak mindkét intézmény mellett.
A Moody’s a döntést indokolva kiemelte, a súlyos szerkezeti problémákkal küszködő Franciaország a két mentőrendszer pénzügyi forrásainak második legnagyobb hozzájárulója.
