– Magyarországon öt év után évül el az adóelkerülés. Bár adócsalás esetén a büntető törvénykönyv szerinti tétel érvényes, ami több mint öt év – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. Az adószakértő szerint a Svájccal folytatott tárgyalások alatt dől majd el, hogy milyen adókulccsal sújthatják a 2008– 2013 között nyitott számlákon lévő tőke összegét.
Ennek feltétele, hogy Magyarország is egy úgynevezett Rubik-szerződést kössön Bernnel a brit, német és osztrák megállapodáshoz hasonlóan. A szóba jöhető adókulcs mértéke a jelenleg érvényes 16 százalékos és a korábbi progresszív adózás esetén a legnagyobb jövedelműeket érintő 32 százalékos kulcs között lehet – hangsúlyozta Vámosi. A szakember szerint az is a megállapodás része lesz, hogy a Rubik-szerződések alapján a jövőben Svájcba érkező hazai utalásokat mekkora adó terhelje.
A magyar kormány a múlt héten jelentette be: tárgyalásokat kezdenek Svájccal, hogy a bankok adjanak ki minden Magyarországra vonatkozó, betétazonosításra alkalmas információt. Ezzel kapcsolatban hétfőn Giró-Szász András kormányszóvivő a köztévé reggeli műsorában azt mondta, hogy a kabinet kezdeményezte folyamatnak „technikailag több végeredménye lehet”, a cél azonban egy: ezeknek a pénzeknek be kell kerülniük a magyar adórendszerbe. Az igény jogosnak tűnik, hiszen a Tax Justice Network nyáron publikált kutatása szerint 1980 és 2010 között Magyarországról 242 milliárd dollár, mai árfolyamon számolva több mint 52 ezer milliárd forint, vagyis az államadósság kétszeresét meghaladó összegű adózatlan jövedelem menekült ki adóparadicsomokba és offshore cégekbe. Ezzel hazánk lekörözi a régió szinte összes országát, miközben a világranglistán a 13. helyen szerepeltünk.
