A Berlini Európai Akadémia (EAB) nemzetközi agrárszemináriumán tartott előadásában a miniszter hangsúlyozta: arra kell törekedni, hogy 2013 első félévében lezáruljon a KAP és a Közös Halászati Politika (KHP) reformja. Így elegendő idő maradhat a végrehajtási jogszabályok megalkotására és a tagállami intézményrendszer felkészítésére, de a folyamat várható elhúzódása miatt fel kell készülni egy átmeneti év bevezetésére is.
Kiemelte: az egész EU számára sorsdöntő, hogy a 2014-ben kezdődő új 7 éves költségvetési ciklusban ne csökkenjenek a KAP forrásai. Magyarország szorgalmazza, hogy legalább nominális értéken maradjanak meg a források és az uniós átlagnál több közvetlen támogatással rendelkező tagállamok finanszírozzák az átlagtól elmaradó országok támogatásának fokozatos kiegyenlítését.
A vidékfejlesztésben a legszegényebb régiók felzárkóztatása a legfontosabb elv, ezért minden egyes euró támogatásnak ott kell hasznosulnia, ahol a legnagyobb szükség van rá – mondta Fazekas Sándor. Hozzátette: a takarékos gazdálkodás, valamint a szolidaritás és a kohézió elvének tisztelete jegyében el kell érni, hogy ne áramoljon uniós forrás a szegényebb régióktól a gazdagabbak felé. Magyarország ezzel összefüggésben azt javasolja, hogy az új költségvetési periódusban ne részesüljenek az előzőhöz képest kevesebb támogatásban azok a tagállamok, amelyekben a vásárlóerő nem éri el az uniós átlag 75 százalékát – mondta a miniszter.
Tisztelet az egyenlő bánásmódnak
Magyar szempontból lényeges elem az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása is az egységes támogatás (SPS) és az egységes területalapú támogatás (SAPS) helyébe lépő új támogatási rendszerben.
Kiemelt fontossággal bír továbbá a fiatal gazdák támogatása, hiszen az EU-ban a termelők egyharmada 65 év feletti, és a 35 év alattiak aránya csupán 6 százalék, vagyis a gazdatársadalom rohamosan öregedik. A folyamat feltartóztatása céljából ki kell terjeszteni a fiatal gazdák támogatását a KAP úgynevezett első pilléréből – mondta Fazekas Sándor.
A KAP reformja során Magyarország számára döntő jelentőségű kérdéseket ismertetve egyebek mellett kifejtette, hogy fenn kell tartani a szőlőtelepítési jogok jelenlegi rendszerét, illetve a cukorrépa-termesztők védelmét szolgáló cukorkvótarendszert. Fontos, hogy a következő költségvetési ciklusban legyen lehetőség az öntözési beruházások támogatására, és a tagállami mellett uniós szinten is ösztönözzék a helyi termelést és értékesítést – fejtette ki a vidékfejlesztési miniszter.
A mezőgazdaság felelőssége Európában az ember, a természet és a környezet iránt című tanácskozáson többek között német parlamenti és európai parlamenti képviselők, szakértők és a német termelők érdekképviselete, a Német Parasztszövetség (DBV) több országos és tartományi vezetője vesz részt. A szerdán kezdődött háromnapos tanácskozást a Zöld Hét (Grüne Woche) elnevezésű nemzetközi mezőgazdasági és élelmezésügyi szakkiállításhoz időzítették. A berlini kiállításon Magyarország az idén 41. éve vesz részt, a magyar pavilont Fazekas Sándor nyitja meg pénteken, a kiállítás első napján.
Nettó haszonélvezők leszünk
Az EU 2014-et követő közös agrárpolitikájában (KAP) Magyarország tartani tudja majd pozícióit, és arányaiban ugyanakkora szeletet hasíthat ki a közös forrásokból, mint a jelenlegi költségvetési időszakban – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára még decemberben Hajdúszoboszlón. A politikus a Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamara rendezvényét megelőző sajtótájékoztatón közölte: Magyarország 2013-ban 330 milliárd forinttal fog részesülni a közösségi agrártámogatásból, ennek a megtartását tűzték ki célul. Ezzel Magyarország a KAP nettó haszonélvezője lesz, hiszen mind a lakosságszámban, mind a mezőgazdaság produktumában meglévő 2 százalékos uniós részesedése mellett az összes támogatás 3-4 százalékát szerzi meg.
