Az adatok szerint a jüanban lebonyolított, határokon átívelő kereskedelmi tranzakciók értéke tavaly elérte a 2940 milliárd jüant, ami 41 százalékos növekedés a 2011-es év számaihoz képest. A kínai valutában eszközölt működőtőke-befektetések értéke 280 milliárd jüant tett ki világszerte, ami éves bázison 153 százalékos növekedés. Kína jüanalapú külföldi befektetései meghaladták a 29,2 milliárd jüant, a Kínába érkező jüanalapú külföldi beruházások pedig a 251 milliárdot, ami 2011-hez képest 45 és 177 százalékos bővülés.
A jüan népszerűvé válását Kína világgazdasági szerepének növekedésével, valamint a használatának fellendítését és világvalutává válását segítő központi intézkedések magyarázzák. A kínai valuta jelenleg a világ 14. leggyakrabban használt fizetőeszköze, tavaly év elején még csak 20. volt a sorban. Használata hónapról hónapra növekszik, miközben más világvaluták forgalma általában véve csökkenést mutat.
Kína jelenlegi világgazdasági és világpolitikai szerepétől ugyanakkor továbbra is jelentősen elmarad valutájának nemzetközi térnyerése: a jüanban lebonyolított pénzügyi tranzakciók a világ összes ilyen tranzakciójának csupán 0,53 százalékát teszik ki. A hivatalos kínai statisztikák szerint az ország tavaly a világ teljes GDP-jének 11 százalékát adta, miközben a devizapiacának alig 1 százalékát.
A jüankereskedelem jövő évi kilátásait illetően az elemzők a trend folytatódására számítanak. A Deutsche Bank elemzésében a jüanalapú nemzetközi kereskedelmi tranzakciók 30 százalékos bővülésére számít, ugyanakkor reformok szükségességét hangoztatja. Ahogyan azt korábban már más elemzések is megjegyezték: a pénzpiaci reformok elengedhetetlenek, a jelenlegi, merev árfolyamrendszer árt a jüan megítélésének, s ugyanígy a független monetáris politika hiánya is a fizetőeszközbe vetett nemzetközi bizalmat gyengíti.
Magyarország
Gulyás Gergely: Az évek során sok mindent elértünk, amit talán nem is mindig értékelünk
