A strasbourgi bíróságnál egy 30 éves, E. B. monogrammal azonosított magyar állampolgár tett panaszt, mert szerinte a nyugdíjrendszert érintő új szabályozással az állam abból a célból, hogy a maga céljaira használja fel, gyakorlatilag elkobozta az ő magántulajdonát képező nyugdíj-megtakarítást. A bíróság szerint a panaszos magántulajdonhoz fűződő joga nem sérült, hiszen a jövőben is joggal tarthat igényt nyugdíjra a foglalkoztatása alatt fizetett járulékok alapján, függetlenül attól, hogy azok állami vagy magánkézben lévő nyugdíjpénztárba folytak be.
A döntést részletező közlemény ismerteti a nyugdíjrendszerben 2010 után végbement változásokat, amelyek szerint addig a panaszos havi bruttó fizetésének 8 százalékát egy választott magán-nyugdíjpénztárnak kellett utalja, másfél százalékát pedig az állami nyugdíjpénztárnak. A főbb tényeket tartalmazó szakasznál a bíróság ismerteti, hogy az Országgyűlés később olyan jogszabályt alkotott, amely az összesen 9,5 százalékos nyugdíj-hozzájárulás egészének az állami nyugdíjalapba történő utalásáról rendelkezik, és annak mértéke 10 százalékra emelkedett.
Választhattak
A bíróság arra is kitér, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok később választhattak, vagy automatikusan visszakerülnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy nyilatkozhatnak, hogy fenn kívánják tartani magán-nyugdíjpénztári tagságukat. Akik nyilatkoztak, azok az eredeti szabályok szerint később nem szereztek volna jogosultságot állami nyugdíjra, de a bíróság azt is ismerteti, hogy ez a szabály később változott; a magán-nyugdíjpénztári tag a 2010 november 1-jét követő időszakra teljes állami nyugdíjra jogosult, az azt megelőző időben pedig az állami nyugdíj 75 százaléka illeti meg, a fennmaradó 25 százalékot magánpénztári megtakarításaiból kapja.
A bíróság ismerteti, hogy a panaszos, aki nyilatkozott, hogy magán-nyugdíjpénztári tag óhajt maradni, úgy látta, hogy ezzel a törvénnyel az állam gyakorlatilag a költségvetés céljára elkobozta a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat, és azt is sérelmezte, hogy bár teljes állami nyugdíjra lesz jogosult, az elmarad majd attól, amit akkor kaphatna, ha a valóban a magánpénztári befizetései és befektetési stratégiájától függő privát rendszerben kaphatott volna.
Indoklás
A bíróság azzal az indoklással utasította el a beadványt, hogy a törvény értelmében a panaszos 2010. november 1. előtti magánpénztári megtakarításai érintetlenek maradtak, az azt követő befizetései állami nyugdíjra tették jogosulttá, a törvénymódosítások pedig a nyugdíjjogosultságot jelentő szolgálati idő számításánál a ledolgozott éveit változatlanul figyelembe veszik.
Már a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya nyomoz az Aegon, az Erste és az AXA magánnyugdíjpénztárait érintő feljelentések ügyében – értesült a Magyar Nemzet.
Az ombudsman szerint sérti a tulajdonhoz való jogot a magánnyugdíj-pénztári önkéntes tagdíj-kiegészítések hozamának részleges állami elvonása.
További ötmilliárd kerülhet vissza a megkárosított magán-nyugdíjpénztári ügyfelek zsebébe, ha eredményes lesz az ellenőrzési és pénzügyi szervek közötti együttműködés – írja a Magyar Nemzet.
A kormány kijelölte a társadalombiztosítási egyéni számlát vezető szervet – közölte december végén az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A kormánydöntés értelmében januártól az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál kezelik a társadalombiztosítási egyéni számlát.
A magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes nyugdíjpénztárak működési eredménye egyaránt negatív volt a harmadik negyedévben, taglétszámuk csökkent, az egészségpénztárak tagjainak száma ugyanakkor tovább növekedett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének november végi gyorselemzése szerint.
