100 ezer család számára keresnek megoldást

A pénzügyi jogok biztosa szerint a devizahitelezésben a probléma sem hagyományos, és a hagyományos megoldások sem működnek.

Doubravszkykifejtette: legalább 100 ezer család van Magyarországon, amely 90 napnál hosszabb ideje nem tudja fizetni a devizahitele után a törlesztőrészleteket, esetükben már nagyon nagy a probléma, és még ebben az évben megoldást kell keresni számukra. „Kezdenek ezek a hitelek kifizethetetlenné válni, és az emberek élete is kilátástalanná válik, ezek az adósok már az utolsó tartalékukat is felélték” – mondta.

A pénzügyi jogok biztosa szerint sok család szétesett, és még szomorúbb, hogy egyes becslések szerint már mintegy háromezren lettek öngyilkosok amiatt, hogy devizatartozásukat nem tudták törleszteni. „Ezek olyan tragédiák, amelyeket az ország nem engedhet meg magának – fogalmazott, – ez vesztes–vesztes helyzet, ez a bankoknak is rossz.” A pénzügyi jogok biztosa szerint az az intézményrendszer, amely alatt a devizahitelesek problémái kialakultak, valószínűleg nem tudja orvosolni a gondokat, új szemléletmód és egyúttal új erőforrások kellenek a megoldáshoz. „Bízom abban, ha a pénzügyi jogok biztosának hivatala el tud indulni február közepén, katalizátora lehet ennek a folyamatnak” – jelentette ki.

„Mindenről lemondtam”

Úgy véli, nagyon jó kezdeményezés az eszközkezelő tevékenysége, de ezt a nagymértékű problémát, amely a mai Magyarországon a devizahitelezésben kialakult, már nem tudja megfelelően kezelni ez az intézmény. Doubravszky a tervezett Webbankról elmondta: „egyik ötletgazdája vagyok, s tavaly talán az arca voltam, a legtöbbet nyilatkoztam az ügyben, de amikor kineveztek a pénzügyi jogok biztosának, minden tisztségemről és üzletrészemről lemondtam”.

Maga a Webbank gondolata onnan származott, hogy amikor tavaly harmincezer adós 350 milliárd forint „normális forinthitelről” szeretett volna tárgyalni a pénzintézetekkel, hogy végtörleszthessen, a bankok nem álltak velük szóba – emlékeztetett a pénzügyi jogok biztosa. „Akkor döntöttünk úgy, hogy indítsuk el egy alternatív bankrendszer felépítését, mert láthatóan a mai bankrendszer egy tömbben, a bankszövetség révén tárgyal, és a kormánynak nincs ereje, hogy a saját megoldásairól érdemben tárgyalhasson. Ha a bankrendszer tagjai azt mondják, hogy nem hiteleznek, akkor a magyar gazdaság gyakorlatilag bedől” – hangoztatta Doubravszky.

Kiemelte, el kell kezdeni egy alternatív bankrendszer kiépítését, aminek a civil–állami bank az egyik motorja lehetne. Elmondta: Körtvélyessy László miniszteri biztosként irányítja a tervek szerint civil–állami összefogással létrejövő pénzintézetet, a 6 milliárd forintos alaptőke felét a magyar állam adná, felét a civil szféra, magánszemélyek, vállalkozók, önkormányzatok és külhoni magyarok. A 6 milliárd forintos alaptőke nagyon kicsi, de olyan konstrukciót kell kidolgoznia Körtvélyessynek, amely gyors növekedésre képes; a Webbank alapvetően internetes bank lesz. Körtvélyessy nevéhez fűződik a SZÉP kártya bevezetése is – emlékeztetett a biztos.

Rövidülhet az eljárás

Azzal, hogy a Kúria a devizahiteleknél alkalmazandó banki árfolyamrés ügyében az Európai Bíróság állásfoglalását kérte kedden, jelentősen rövidülhet a későbbi eljárás, hiszen ennek hiányában a magyarországi per vesztese nyilvánvalóan maga is az Európai Bírósághoz fordulna – közölte január 16-án  Doubravszky György.

Tizenkét pénzintézetet jelentett fel a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete a Legfőbb Ügyészségnél csalás és a fogyasztók megtévesztésének alapos gyanújával. Kásler Árpád, a szervezet elnöke azt mondta: a bankok megtévesztően számolják fel a havi törlesztőrészletnél az árfolyam-különbözetet és a kamatot. Szerinte az adóstól a pénzintézet tőkeként csak annyi forintot követelhet vissza, amennyit névértéken a kölcsön igénylésénél kért tőle az ügyfél.