A feldolgozóipari beruházások a tavalyi magas bázis ellenére is növekedést mutattak – írja közleményében a szaktárca, hozzátéve: az alágazaton belül jelentős beruházásnövekedést mértek a járműiparban, a gépek és gépberendezések gyártásában, a villamos berendezések szegmensében és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek előállításában. „A feldolgozóipar mellett jelentős növekedést regisztráltak a közigazgatás, védelem és kötelező biztosítás ágazatában is: a beruházások volumennövekedése 26,1 százalék volt, amelynek hátterében részben a tározók, gátak, belvízcsatornák építése áll” – emelte ki a szaktárca.
Az NGM rámutatott: a nagyobb nemzetgazdasági súllyal rendelkező ágazatok közül a szállítás, raktározás szegmensében 2012 utolsó negyedévében 14,9 százalékkal maradt el a beruházások volumene az előző év azonos időszakához képest, míg az ingatlanügyek beruházásainak volumene 6 százalékkal volt alacsonyabb. A tárca szerint az oktatásba invesztálás mérséklődésének hátterében az uniós társfinanszírozású egyetemi nagyberuházások lezárulása állt, továbbá megjegyzik: a humán-egészségügyi, szociális ellátás és pénzügyi biztosítási tevékenység ágakban is jelentős volt a visszaesés (32,8, illetve 59,1 százalékos).
2012 egészét tekintve a nemzetgazdasági beruházások 5,2 százalékkal csökkentek 2011-hez képest, ám a tárca kiemeli: a jelentős súlyú feldolgozóiparban ezzel ellentétes trend érvényesült, itt a beruházások volumene 4,9 százalékkal emelkedett. Éves szinten a legjelentősebb beruházás-visszaesést mutató alágazatokban (a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás beruházásai esetében 38,6 százalék, míg a pénzügyi biztosítási tevékenység beruházásainál 37,3 százalék) a nagymértékű csökkenés hátterében az előző évben eszközölt nagyobb beruházások, vagyis a bázishatás állt. Az infokommunikációs szektor beruházásainak volumene 10,9 százalékkal bővült, ami a folyamatos hálózatfejlesztéseknek és a digitális vételre való átállásnak köszönhető.
Havi alapon megállt a magyar gazdaság zsugorodása a Világgazdaság mutatószáma szerint, ám a Gyorsulási Irányadó továbbra is visszaesést mutat februárban: januárhoz képest 0,16 százalékkal javult, az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,33 százalékkal esett a mutatószám. A lap csütörtöki száma szerint a tíz részindex közül hat növelte, négy csökkentette a fő mutatószámot. Az öt pénzügyi indikátorból három a növekedés irányában hatott, kettő lefelé húzta a GYIA-t.
A reálkamat növekedése és a pénzkínálat csökkenése kedvezőtlenül hatott, ugyanakkor az Ifo-index és a BUX reálértékének növekedése segítette a mutatószámot. A rövid és a hosszú távú kamatkülönbségek közötti csökkenés is pozitív irányba mozdította a GYIA-t. A reálgazdasági indikátorok közül három növelte, kettő pedig mérsékelte az indexet. A reálkeresetek emelkedtek, a fogyasztási hitelek állománya nőtt, és a munkakeresés átlagos időtartama szignifikánsan csökkent, ugyanakkor az ipar felől kedvezőtlen adatok érkeztek.
