Elmondta, hogy az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. számára lehetőség nyílik a macedón villamosenergia-rendszerben való részvételre, a társaságcsoport benyújtja a pályázatát több olyan tenderre is, amely a macedón villamosenergia-rendszer irányítására, fenntartására és karbantartására irányul. A sajtótájékoztatón Szijjártó Péter és Valon Szaracsini macedón gazdasági miniszter aláírta a vegyes bizottsági ülés jegyzőkönyvét, Biljana Dodevszka Sztojanovszka, a macedón gazdasági minisztérium főtanácsadója, valamint Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára turisztikai megállapodást kötött.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a két ország a közlekedés területén is együttműködik a jövőben, pénteken a szerb társelnököt arra fogja kérni Belgrádban, hogy Szerbia gyorsítsa fel a 10-es közlekedési folyosó dél-szerbiai építkezési munkáit. A két ország hatóságai együttműködnek a Koszovó feletti légtér megnyitásában is – tette hozzá. A két ország fővárosai között jelenleg hiányzik a közvetlen légi összeköttetés, ezért arra kérték a Wizz Airt, számolja ki, milyen kondíciók mellett nyílna lehetőség a Budapest–Szkopje légi összeköttetés újraindítására.
Ahhoz, hogy a válság után Magyarország a lehető legjobb pozícióból startolhasson, meg kellett érteni, hogy a világban zajlik egy speciális, szövetségkötési verseny. Magyarország ezért indította el a keleti nyitást, amelynek keretében szövetségkötésre törekszik a jó gazdasági teljesítményt nyújtó, egyre erősödő országokkal és az innen érkező vállalatokkal – mondta Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár január 21-én, amikor stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány és a Tata Consultancy Services magyarországi fióktelepe a keleti nyitás egyik biztos jeleként.
Tudjon meg többet a keleti nyitásról!
Szijjártó Péter kiemelte azt is, hogy a macedón fővárosban jelentős infrastrukturális beruházások vannak a Szkopje 2014 programban. A macedón főváros több projektre is kiírt már pályázatot, magyar vállalatoknak minden bizonnyal lehetőségük lesz részt venni például alagútépítésben. Annak érdekében, hogy a magyar cégek minél eredményesebben pályázhassanak az infrastruktúra-fejlesztésekre, az Eximbank tárgyalásokat kezdett macedón partnerével 5-10 millió euró értékű hitelkeret megnyitásáról a magyar cégek versenyképessé tételére a macedón piacon – emelte ki az államtitkár.
Szijjártó Péter jelezte: Macedóniában 50 millió euró értékben írnak ki vízügyi pályázatokat vízközművek üzemeltetésére, tervezésére, hálózatok működtetésére. A szektor 13 legfontosabb vállalatát tömörítő magyar vízipari klaszter részt vesz ezeken a pályázatokon, ezenkívül a két ország határozott célja, hogy jelentősen növeljék a turistaforgalmat, a jelenlegi többszörösére.
Magyarország külgazdasági és külügyi stratégiájában a keleti nyitás keretében az egyik legfontosabb kitűzése, hogy a Nyugat-Balkánon megőrizze a jelenlegi vezető befektetői és beruházási pozícióját, és ebben egyik legfontosabb partnere Macedónia. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolat dinamikusan bővül, tavaly az első tizenegy hónapban elérte a 120 millió eurót, és a gazdasági kapcsolatok jelentős bővítésében a kis- és középvállalkozások egyre nagyobb szerepet kapnak – mondta az államtitkár.
Valon Szaracsini macedón gazdasági miniszter reményét fejezte ki, hogy a két ország vállalatai között intenzívebbé válnak a gazdasági kapcsolatok. A magyar cégek részt vehetnek majd a macedón beruházások megvalósításában, a turisztikai megállapodás révén pedig jelentősen növekszik a turisták száma a két ország között. Valon Szaracsini szólt arról, hogy országukban 60 új, geológiai feltárásra váró területet tendereztettek, a pályázatokon magyar vállalatok is indulhatnak. A macedón gazdasági miniszter kitért arra, hogy lehetőséget lát az oktatás területén is az együttműködésre, valamint bízik abban, a két ország vállalatai közösen tudnak fellépni harmadik ország piacán is.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) adatai szerint 2011-ben a magyar export Macedóniába 2,4 százalékkal nőtt és 105,5 millió eurót tett ki, a magyar import 8,6 százalékkal bővült, és 6,8 millió eurót ért el. 2012 első 11 hónapjában a magyar export dinamikája erősödött, a magyar kivitel 12 százalékkal, 111,8 millió euróra emelkedett, a magyar import 30 százalékkal nőtt, és 8,2 millió eurót tett ki.
A külgazdasági hivatal összeállítása szerint az MNB kimutatása alapján a magyar működőtőke-állomány 2011 végén 334 millió eurót tett ki Macedóniában, az ottani befektetői rangsorban ezzel az ötödik helyen áll. A legjelentősebb magyar működőtőke-beruházások a telekommunikáció, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, valamint a gépipar ágazatokhoz kapcsolódnak.
