ÁKK: kockázatos lenne a futamidő rövidítése

Az ÁKK kockázatosnak tartaná az állampapírok futamidejének rövidítését, az éves megújítási szükségletet inkább csökkenteni kell.

Borbély László András arra az Állami Számvevőszék által is felvetett elgondolásra reagált újságírói kérdésre, hogy az MNB kéthetes kötvényéből a pénzt rövid futamidejű állampapírba lehetne terelni. A rövid papírok arányát nem szeretnék növelni – közölte az általános vezérigazgató-helyettes. Jelentős kockázat lenne, ha a megújítási szükséglet ezáltal hirtelen megnőne – tette hozzá.

Az ÁKK államadósság-kezelői tevékenységét általában elismerik, azt viszont bírálják, hogy az adósság lejárata rövid, és emiatt nagy mennyiségben kell évente a lejárók pótlására új papírokat kibocsátani. Ez a jelentős megújítási igény benne van az állampapírok árazásában – mutatott rá –, felfelé nyomja mind a forint, mind a deviza hozamelvárásokat.

A mostani rendszert és a 2,5 év körüli átlagos hátralévő futamidőt fenn kívánják tartani – mondta Borbély László András. A költségvetés adósságán belül a deviza aránya túl van a korábban megcélzott 26–32 százalékon, de csak fokozatosan kívánják lejjebb vinni – jelezte.

Továbbra is érvényes az az elv, hogy a deficitet forintból finanszírozzák, a forintadósságot forintkibocsátásból, a devizát devizából újítják meg. Ez az MNB-től, annak a tartalékpolitikájától, illetve az abból adódó devizaszükségleteitől is függ – jegyezte meg a vezérigazgató-helyettes.

A lakosság kezében lévő állampapír-állomány tavaly gyorsan, a teljes állomány 4,5–5 százalékára nőtt, és fokozatosan, „nem egy év alatt” aránya visszaemelkedhet a korábbi 10 százalékra – mondta. A bérek egy részének állampapírszámlára helyezésével kapcsolatban korábban felmerült elképzelésről annyit mondott, hogy piaci alapon szeretnének működni.

Kifejtette: a lakossági finanszírozás hátulütője a viszonylag rövid futamidő, a tavalyi 500 milliárd forintos növekmény háromnegyede volt egy évnél rövidebb befektetés. Az inflációhoz kötött kamatozású lakosságnak szánt forint államkötvény, a Pemák azért „túlárazott”, hogy növelje a vásárlási kedvet – jegyezte meg.

Az idei első két hónapban a lakosság 120 milliárd forintnyi állampapírt vett, a külföldi befektetők ellenben 200 milliárd forinttal csökkentették forint állampapír-befektetéseiket a tavalyi közel 1200 milliárd forintnyi vásárlás után. A forintkötvény-piac 2008 őszi befagyását idézve Borbély László András megjegyezte, hogy a külföldieknél lévő jelentős forint állampapír-állomány – tavaly év végén mintegy 5 milliárd forint – jelentős kockázat.

Az államadósság rátája – az adósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya – a tavaly év végi 79 százalékról akkor tud tartósan csökkenni, ha az államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt marad, ezen belül a kamatok nélkül számolt úgynevezett elsődleges többlet eléri GDP 1 százalékát, miközben a gazdaság hosszabb távon évi 1–1,5 százalékos reálnövekedést mutat – mondta az adósság kinövésének lehetőségéről Réz András főosztályvezető.

A nominális, forintban mért adósság ritka kivételektől eltekintve – a tavalyi ilyen kivételes év volt – az éves költségvetési hiányok folytán nő, de más, olykor eseti tényezők is befolyásolják. Mindkét szakember hangsúlyozta, hogy az adósság alakulását hosszabb távon célszerű vizsgálni. A havi vagy negyedéves adatok árfolyamváltozások, a költségvetési hiány éven belüli lefutásában vagy az adósság-lejáratokban levő különbségek miatt erősen ingadozhatnak. A kibocsátások – ez különösen a deviza esetében tipikus – akár hónapokkal megelőzhetik a törlesztést, addig átmenetileg megemelik az adósságot.