Az államadósság rátája – az adósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya – a tavaly év végi 79 százalékról akkor tud tartósan csökkenni, ha az államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatt marad, ezen belül a kamatok nélkül számolt úgynevezett elsődleges többlet eléri GDP 1 százalékát, miközben a gazdaság hosszabb távon évi 1–1,5 százalékos reálnövekedést mutat – mondta az adósság kinövésének lehetőségéről Réz András főosztályvezető.
A nominális, forintban mért adósság ritka kivételektől eltekintve – a tavalyi ilyen kivételes év volt – az éves költségvetési hiányok folytán nő, de más, olykor eseti tényezők is befolyásolják. Mindkét szakember hangsúlyozta, hogy az adósság alakulását hosszabb távon célszerű vizsgálni. A havi vagy negyedéves adatok árfolyamváltozások, a költségvetési hiány éven belüli lefutásában vagy az adósság-lejáratokban levő különbségek miatt erősen ingadozhatnak. A kibocsátások – ez különösen a deviza esetében tipikus – akár hónapokkal megelőzhetik a törlesztést, addig átmenetileg megemelik az adósságot.
