Azért jött az E.ON, hogy pénzt keressen

A gázüzletágon kívül más tevékenységüket is értékesíthetik, de egyelőre nem tervezik, hogy kivonulnak Magyarországról – Dékány Lóránt készített interjút az E.ON Hungária vezérigazgatójával.

– Keletkezett extraprofit az E.ON lakosságot gázzal és árammal ellátó cégeinél?
– Az E.ON azért fektetett be ebben az országban, hogy pénzt keressen. Azonban mi Magyarországon csak szigorú szabályok szerint érhetünk el nyereséget, és nincs okunk a szégyenkezésre, mert ez a cég nem tett szert extraprofitra. Minden szám a Magyar Energiahivatal rendelkezésére áll, ezért ha ezt valaki felül kívánja vizsgálni, tegye. Persze jó lenne arról is megállapodni, mi az a szint, ami extraprofitnak számít, mivel most úgy látszik, minden energiaszolgáltató, amely nyereséget ér el, ebbe a kategóriába tartozik.

– Egyetért azzal, hogy szükség volt Magyarországon a rezsi csökkentésére?
– Ma itt az egyik legmagasabb a lakossági energiaár a vásárlóerőhöz mérve Európában. Korábban a szolgáltatók mind úgy számoltak, hogy a magyar vásárlóerő igazodik majd az energiaárakhoz, ám a pénzügyi válság miatt ez nem történt meg. Emiatt teljesen érthető, hogy a lakosságnak a rezsi csökkentésére van szüksége, hiszen a tartalékaik kifogyóban vannak, de nem ebben a formában kellene azt megvalósítani. Mondhatjuk, hogy ez a szektor egy-két évet kibír veszteség mellett, de a kormányzati intézkedések ellátásbiztonsági kockázatokhoz fognak vezetni. Ezért azt gondoljuk, hogy a lakossági terhek csökkentése csak az egész magyar energiaszektor reformja mellett valósítható meg. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég arról beszélt, szükség van az energiaszolgáltatók együttműködésére a kormánnyal, és ezzel teljesen egyetértünk, készek vagyunk rá. De úgy véljük, az értékesítési láncban részt vevő összes szereplőnek ki kell vennie  a részét ebből az együttműködésből.

– Napokig több ezer fogyasztójuk maradt áram nélkül nemrég a hóvihar miatt: úgy tűnik, már most is problémák vannak az ellátásbiztonsággal. Ez azt mutatná, hogy elmaradtak korábban az E.ON részéről olyan beruházások, amelyek biztosabbá tették volna a folyamatos szolgáltatást?
– Ezek a vezetékek rendben voltak, de mivel légkábelek, megvannak a maguk fizikai korlátai. Még az új betonoszlopaink is kidőltek! Megoldást jelenthetne, ha föld alá vinnénk a kábeleket, de ez olyan drága lenne, amit az ország nem engedhet meg magának. Ellenőrizhető, hogy a vezetékeinken az öszszes szükséges karbantartást végrehajtottuk. A most leginkább sújtott északkelet-magyarországi területen ráadásul húsz százalékkal többet fordítottunk a hálózat fejlesztésére, mint az ország más, általunk ellátott részein. Ilyen viharra egyszerűen nem lehet felkészülni.

– A rezsicsökkentés miatt idén hány beruházás marad el?
– Nem tudjuk még pontosan, de biztosan nem éri el az erre fordítandó összeg csökkenése az 50 százalékot. A műszakilag és biztonsági szempontokból elengedhetetlen fejlesztéseket elvégezzük, ám ez így nem működhet éveken át.

– Azt mondta, pénzt keresni jöttek Magyarországra. Mennyit kerestek eddig? Mekkora osztalékot fizetett az E.ON Hungária a német tulajdonosának a privatizáció óta?
– Az osztalék nem sokat mond, mert azt többségében az országban hagytuk, mivel vagy tartalékba helyeztük az olyan pénzügyileg nehéz időszakokra, mint a mostani, vagy visszaforgattuk. Annyit kerestünk, amennyit a szabályozás megengedett. Ez tőkearányosan 7-8 százalékos megtérülést jelentett eddig, tehát valamivel jobban jártunk, mintha a bankban fialtattuk volna a pénzünket. De így is Magyarország nyújtja az egyik legalacsonyabb hozamot összehasonlítva a többi országgal, ahol jelen vagyunk. Nem láttam sehol máshol olyan szigorúan szabályozott modellt, mint a magyar. Minket ez nem zavart, mivel a játékszabályokat a kezdetektől ismertük és betartottuk. Ha most más játékszabályok szerint kell játszani, hát legyen.

Mint megírtuk, a hazai gáz- és áramszolgáltatók együttesen 42,9 milliárd forintnyi hasznot vágtak zsebre csak 2011-ben. Magyarországon volt a második legmagasabb a lakossági villamos áram és a lakossági gáz árszintje. A pert indító szolgáltató cégek szerint a március 14-én hatályba lépett törvény, amely szerint az energiaszolgáltatók nem háríthatják át a különadókból fakadó többletköltségeiket a fogyasztókra, csak a következő díjmegállapításnál vehető figyelembe. Az energiahivatal álláspontja szerint viszont a fogyasztók érdekeinek megfelelően, jogszerűen jártak el a határozathozatalkor. Ismert, két hete az Országgyűlés átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt, ezt a kormányoldal a rezsicsökkentés megvédésével indokolta. A változtatással ugyanis a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat.

(Dékány Lóránt)

A teljes interjút a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatják.