A bíróság hatályon kívül helyezte a Magyar Energia Hivatal áramszolgáltatókra vonatkozó rendszerhasználati díjakat megállapító határozatát, és új eljárásra kötelezte a hivatalt. A díjakat rögzítő jelenlegi energiahivatali határozat azonban mindaddig hatályban marad, amíg nem születik meg az új díjakat megállapító döntés. A bíróság jogerős határozata szerint a MEH új eljárásában sem kell figyelembe venni az indokolt költségek között az energiaellátók jövedelemadóját, a közműadót és a pénzügyi tranzakciós illetéket, azaz az energiaszolgáltatók különadóit.
A bíróság szerint az áramszolgáltatók érvei közül több olyan volt, amely alapot szolgáltatott a hatályon kívül helyezésre, így például az átláthatóság elvének sérülése a hivatali eljárás során, illetve az adatbázisból lekérés költségeinek figyelmen kívül hagyása.
Németh Szilárd budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az új döntés már rendelet lesz, így nem lehet majd bíróságon megtámadni, vagyis a családoknak egyetlen fillért sem kell visszafizetniük a rezsicsökkentéssel megspórolt pénzből. Jelezte továbbá azt is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki a GDF Suezre és az Elműre, mert olyan számlákat bocsátottak ki, amelyek sem tartalmilag, sem formailag nem felelnek meg az új számlaképnek. Németh Szilárd emellett teljes vizsgálat lefolytatására kérte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetőjét a két szolgáltató számláival kapcsolatban, továbbá kezdeményezte, hogy a hatóság monitorozza az ügyben a teljes szektort.
A Fidesz szerint szánalmasabbnál szánalmasabb ötleteket és érveket dob be a szocialista párt a rezsicsökkentés kritizálására. A kormánypárti képviselőcsoport ezt arra reagálva közölte, hogy az MSZP kedden bejelentette: kezdeményezi, hogy a rezsicsökkentés mellett más kormányzati intézkedések hatásairól is tájékoztassák az embereket, így a fogyasztói számlákon jelenjen meg az áfaemelés és a különadók bevezetésének hatása is. „Az emberek a rezsiszámlán eddig a baloldal által háromszorosára emelt gáz és a duplájára emelt villany árát láthatták, mostantól viszont számláikon a rezsi csökkentett összege szerepel” – így kommentálta a Fidesz-frakció az MTI-hez eljuttatott közleményében a szocialisták felvetését. Mint írták, a bankadó és a különadók összege az azt fizető pénzintézetek és az extraprofittal rendelkező szolgáltatók számláin jelenik meg.
A tájékoztatón Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára reagált az Elmű és az Émász hétfőn közzétett osztalékadataira. Az Elmű igazgatósága részvényenként 1700, az Émászé 1400 forint osztalékot javasol elfogadásra a közgyűlésnek. A javasolt osztalék mértéke mindkét társaságnál megegyezik a tavalyival. Az államtitkár értékelése szerint az adatok alapján az energiaszolgáltató ellehetetlenüléséről szóló nyilatkoztatok nem tűnnek megalapozottnak.
Fónagy János kérdésre válaszolva egyértelművé tette: a közüzemi díjak csökkentéséről a kabinet nem kíván egyeztetni, „ezt a magyar kormány saját felelősségi körében, a magyar családok és a magyar társadalom érdekében hozta és hozza meg”.
„Olyan tárgyalásokra ugyanakkor nyitott a kormány, hogy ha akár a magyar erőműpark, akár a nagy elosztóhálózatok jelenlegi tulajdonosai azok értékesítéséről akarnának egyeztetni” – tette hozzá egy másik felvetésre. Jelezte ugyanakkor, hogy meggyőződése szerint abban az esetben, ha korábban a privatizáció mindhárom szolgáltatói ágazatra – a nagykereskedelemre, a lakossági szolgáltatásra és a hálózatra egyaránt – vonatkozott, akkor az úgy létrejött vagyoncsomag további sorsa is egységes kell hogy legyen.
Szintén újságírói kérdésre szólt az államtitkár arról, hogy a lakossági pb-gáz-palackok árának tízszázalékos csökkentése várhatóan már néhány héten belül megtörténik.
Korábban már Orbán Viktor kormányfő is hangot adott felháborodásának, mikor a rezsicsökkentéssel kapcsolatban bizonyos cégek bírósághoz fordultak. A magyar bíróság úgy döntött, hogy a magyar kormánnyal szemben az árat emelni szándékozó cégeknek ad igazat – jelentette ki március 11-én Orbán napirend előtti felszólalásában.
A miniszterelnök március 22-én a Kossuth Rádióban már úgy fogalmazott: ha nem alakul ki együttműködés a kormány és a közműszolgáltatók között, a kabinet erőből folytatja a rezsicsökkentést. Azt mondta, a kormány szeretne együttműködni a szolgáltatókkal, ennek alapja azonban a további rezsicsökkentés, amelyet a miniszterelnök egész Magyarország sikerének nevezett.
Mint megírtuk, a hazai gáz- és áramszolgáltatók együttesen 42,9 milliárd forintnyi hasznot vágtak zsebre csak 2011-ben. Magyarországon volt a második legmagasabb a lakossági villamos áram és a lakossági gáz árszintje. A pert indító szolgáltató cégek szerint a március 14-én hatályba lépett törvény, amely szerint az energiaszolgáltatók nem háríthatják át a különadókból fakadó többletköltségeiket a fogyasztókra, csak a következő díjmegállapításnál vehető figyelembe. Az energiahivatal álláspontja szerint viszont a fogyasztók érdekeinek megfelelően, jogszerűen jártak el a határozathozatalkor.
Ismert, két hete az Országgyűlés átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt, ezt a kormányoldal a rezsicsökkentés megvédésével indokolta. A változtatással ugyanis a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat.
