„Van minek a terhére megvalósítani a rezsicsökkentést”

A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadása biztosítani fogja a díjcsökkentések megvalósulását.

A törvényjavaslat – amelyet kedden kezdett tárgyalni a parlament – az áram, a földgáz és a távhő árának január 1-jei csökkentése mellett rögzíti a víz- és a szemétszállítási díjak tízszázalékos mérséklését július 1-jével, és kötelezővé teszi annak feltüntetését a számlákon. Ha ez elmarad – és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szerződésszegést –, a szolgáltatónak tízezer forint kötbért kell fizetnie a fogyasztónak.

A parlamentben is terítékre került a rezsicsökkentés kérdése, a témában Németh Szilárd és Rogán Antal is felszólalt.

Éles vita mellett folytatta az Országgyűlés a rezsicsökkentésről szóló előterjesztés tárgyalását kedden. Az ellenzék bírálta a kormányt a kiadásai miatt, míg a kormányoldal egyebek között a szolgáltatóknál eddig termelődött profitról beszélt.

Rogán Antal elmondta: a palackos gáz árának csökkentését is megvalósíthatónak tartja az év második felétől, a kéményseprési díjaknál pedig „a meglepően nagy és elfogadhatatlan árváltozások” miatt tízszázalékosnál nagyobb díjcsökkentés is elképzelhető, de ezt még vizsgálják.

Az üzemanyagárak esetleges csökkentését firtató kérdésre közölte: azok nem tartoznak a rezsiköltségek közé, az üzemanyagok piacán pedig érvényesül a verseny. „Közszolgáltatások azok, amelyeket senki sem tud kikerülni.” „Autója nincs mindenkinek, mi pedig alapvetően a közszolgáltatások díjait tekintjük a rezsi részének” – hangoztatta.

A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentést a szolgáltatók profitjának rovására hajtják végre. Kiemelte, hogy 1995 és 2011 között a villamosenergia- és a földgázszolgáltatók összesen 1040 milliárd forint profitot termeltek, tehát „van minek a terhére megvalósítani a rezsicsökkentést”.

Rogán Antal megjegyezte, hogy a szolgáltatóknak a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányzás volt az „aranykor”, éves átlagos adózott eredményük ez idő alatt a duplájára emelkedett. Egy kérdésre válaszolva azt mondta: nem nézett utána, de biztos benne, hogy a cégek adózott eredményük 90 százalékát osztalék formájában kivonták.

Beszélt a szociális közműszolgáltatásokról szóló, az Országgyűlésben hétfőn elfogadott törvényről is, kiemelve, hogy annak értelmében a közműszolgáltatások nem profitorientált, hanem közszolgáltatások. Ezzel kapcsolatban közölte: csak az elismert profit érvényesítését vették ki a szabályozásból, de egy hatékonyan gazdálkodó szolgáltató ettől még termelhet nyereséget.

Rogán Antal hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás erős jogokat ad a fogyasztóknak: a cégek ezután csak 60 napon túli számlafizetési késedelem miatt kapcsolhatják ki a szolgáltatást, különben – például kötbértartozás esetén – csak akkor, ha előbb polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek. Újdonság az is, hogy a tartozás rendezése után 24 órán belül vissza kell kapcsolni a szolgáltatást.

Szintén új előírás, hogy ha csak egy lakó tartozik, akkor nem lehet a társasház egészében kikapcsolni a szolgáltatást, feltéve, hogy a közös képviselő igazolja, hogy a közösköltség-elmaradással rendelkező lakóval szemben már megindította a fizetési meghagyásos eljárást.

Egy újságírói kérdésre válaszolva a frakcióvezető közölte: „nem hagyják annyiban”, hogy az MSZP-s Szanyi Tibor hétfőn az általa elmondott interpellációt követően középső ujját felfelé tartva „bemutatott” a kormánypárti padsorok felé. A frakcióvezető elmondta: a következő házbizottsági ülésen a Fidesz kezdeményezni fogja, hogy ha szükséges, hozzanak szankciót az ügyben.

Rogán Antal azzal kapcsolatban, hogy sajtóhírek szerint Szanyi Tibor lehet a szocialisták listavezetője az EP-választáson, úgy fogalmazott: az MSZP-nek érdemes lenne még egyszer végiggondolnia, hogy tényleg Szanyira bízzák-e pártjuk és Magyarország képviseletét, vagy a politikust rábírják arra, hogy a jövőben „a normál erkölcsi magatartásmintáknak megfelelően viselkedjen a parlamentben”.

Az Országgyűlés hétfőn a fogyasztók adminisztratív és anyagi terheinek csökkentését célzó törvénymódosításokat fogadott el, a jogszabály szerint az energiaszolgáltatóknak kell nagyobb terhet vállalniuk a jövőben. Mint azt lapunk megírta, a hazai gáz- és áramszolgáltatók együttesen 42,9 milliárd forintnyi hasznot vágtak zsebre csak 2011-ben. Magyarországon volt a második legmagasabb a lakossági villamos áram és a lakossági gáz árszintje.

Egy március 13-án beterjesztett javaslat értelmében törvénybe foglalná a Fidesz a július 1-jével érvénybe lépő tízszázalékos rezsicsökkentést. A jogszabály a már január 1-jével elrendelt tízszázalékos gáz-, villany- és távhőár-csökkentési kötelezettséget is rögzítené. Ezek a tények markánsan alátámasztják a rezsicsökkentés szükségességét, amely a parlament március 14-i döntése értelmében újabb védelmet kapott. A rendkívüli ülésen átalakították és rendeletalkotási joggal ruházták fel az energiahivatalt. A jogszabály alapján létrejön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amely az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait látja el.