Németh Szilárd közölte: erősebb jogkörökhöz jut a fogyasztóvédelmi hatóság, a szolgáltatóknak pedig az előterjesztés értelmében írásban kell tájékoztatást adniuk a fogyasztóknak a 10 százalékos csökkentés tényéről, amelynek megvalósulását a fogyasztóvédelmi hatóság felé is igazolniuk kell. Hozzátette: július 1-jétől a víz és a szemétszállítás lakossági díjai nem haladhatják meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek 90 százalékát.
A képviselő hangsúlyozta: a javaslat nyilvánvalóvá teszi, hogy a 10 százalékos csökkentés a számla egészére vonatkozik. Az előterjesztés újdonságaként említette a képviselő, hogy ha a fogyasztóvédelmi hatóság számlázással kapcsolatos szerződésszegést állapít meg, a szolgáltatónak számlánként 10 ezer forintos kötbért kell fizetnie, emellett a javaslat meghatározza a fejlesztésekre vonatkozó előírásokat, valamint az ügyfélszolgálati irodák működésének szabályait.
Németh Szilárd emlékeztetett arra: a kormányoldal egy héten belül három javaslatot nyújtott be a rezsicsökkentés megvédése érdekében. Mint mondta, adatai szerint tavaly egy átlagos, kétgyermekes család havi szinten 75 ezer forintot költött rezsire, vagyis a tízszázalékos csökkentés után ezek a családok évente 90 ezer forintot takarítanak meg. A képviselő szerint nem mindegy, hogy ez az összeg a magyar családokat vagy a „busásan gyarapodó”, jellemzően külföldi tulajdonban lévő szolgáltatókat gyarapítja.
Úgy fogalmazott: nem mindenki osztozik az emberek örömében, nem mindenki támogatja a törekvést, a szocialisták szerinte ott támadják, ahol csak tudják. Hozzátette: az MSZP most is azokat a szolgáltatókat védi, akiket a privatizáció által juttatott a szolgáltató cégekhez. Felhívta a figyelmet arra is, hogy aláíróíveken kérdezik meg az embereket arról, kitartanak-e a kormány és a Fidesz–KDNP által hozott döntés mellett.
Fónagy János államtitkár a kormány álláspontját ismertetve elmondta: a törvénymódosítás célja, hogy a rezsicsökkentés a vízi közmű és a kommunális hulladékszállítás területére is kiterjessze, illetve ha a szolgáltató nem tesz eleget a rezsicsökkentés kormányzati elvárásának, akkor szankcionálható legyen. Kiemelte: a javaslat törvényi szinten szabályozza és egyértelműsíti a januártól hatályos árszabályozást. Leszögezte: a tervezet elfogadásával a rezsicsökkentés már öt szolgáltatás esetében valósul meg, a törvény pedig azt is deklarálja, hogy a 10 százalékos csökkenést a számla végösszegében kell vizsgálni.
Fónagy János úgy fogalmazott: a rezsicsökkentés nem frakciókhoz kötött, hanem valamennyi magyar háztartásra kiterjed pártállástól függetlenül. Éppen ezért szerinte „bárki, aki akár politikai elfogultságból, akár önző cinizmusból, akár feltűnésvágyból, akár fegyelmezetlenségből ezekkel a szabályokkal szemben akár megengedett, akár megengedetlen hangon szót emel, az a saját választópolgárai ellen emel szót”. A kormány ezért minden képviselőtől azt kéri, hogy ezt az előterjesztést támogassa – mondta Fónagy János.
Szabó Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentés igazságos, mert mindenki egyformán kap kedvezményt, nincs kiemelt kedvezmény. Kiemelte, hogy a most tárgyalt törvénymódosítás az óraleolvasások területén is előrelépést és szigorúbb szabályozást jelent, és a javaslat elfogadásával a „lakosságot nem lehet majd kijátszani ebben a kérdésben sem”. Ismertette: egy nyugdíjasnak havonta 1000, egy átlagos családnak pedig 7500 forintot jelent, de a fideszes politikus felkérte a „szkeptikus képviselőket”, hogy támogassák ezt a kicsi segítséget is, mert ez is több, mint a semmit. „Nem szakadékot és háborút kell szítani, hanem össze kellene fogni” – fogalmazott Szabó Zsolt.
Lukács Zoltán (MSZP) azt mondta: „minden olyan intézkedést támogatunk, amely a Fidesz által előidézett szociális válsághelyzetben segíti az embereket”. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormányváltás óta jelentősen emelkedett azon családok száma, ahol kikapcsolták az áramot vagy a vizet. A képviselő kevésnek nevezte a 10 százalékot, és azt mondta: az MSZP azt mondja, hogy nagyobb mértékű, igazságosabb és fenntartható rezsicsökkentésre van szükség. Hozzátette: pártja erről saját javaslatot fog a Ház elé terjeszteni. Szerinte ott kellene rezsit csökkenteni, ahol nagyobb a baj és nagyobb a szükség, figyelembe kell venni a szociális helyzetet és a fogyasztás mennyiségét is.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtt arról beszélt, hogy a kormánypártok szerint a rezsicsökkentést a szolgáltatók profitjából lehet megvalósítani. Mint mondta, 1995 óta, vagyis a közműszolgáltatók privatizációjától kezdve 2011-ig a földgázt, illetve villamos energiát szolgáltató legnagyobb cégek összesen 1040 milliárd forint profitot „vittek haza”.
Ebben az időszakban a villamosenergia-szektorban a nagyobb cégek adózott eredménye 771 milliárd, a gázszektorban pedig 267 milliárd forint volt – tette hozzá a frakcióvezető. Kijelentette: az adatok alapján tehát van olyan profit, amiből meg lehet valósítani a rezsicsökkentést.
Szerinte a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok időszaka a szolgáltatók számára „aranykor” volt, hiszen ekkor drasztikusan emelkedett a villamos energia és földgáz ára, a profit éves átlaga pedig a kétszerese volt annak, mint előtte és utána.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormány előtt ismertek voltak ezek a számok, amikor tavaly decemberben döntött a rezsiköltségek 10 százalékos csökkentéséről. Azt mondta, a konszolidált eredményeket nézve ezek a cégek az elmúlt másfél évtizedben nemcsak a magyar lehetőségeket, de az európai szinten elvárt mértéket is messze meghaladó profitot értek el. Kiemelte: a kormány támogatja a szakhatóságok intézkedéseit annak érdekében, hogy a rezsicsökkentést a szolgáltatók ne tudják áthárítani a fogyasztókra.
Az Országgyűlés hétfőn a fogyasztók adminisztratív és anyagi terheinek csökkentését célzó törvénymódosításokat fogadott el, a jogszabály szerint az energiaszolgáltatóknak kell nagyobb terhet vállalniuk a jövőben. Mint azt lapunk megírta, a hazai gáz- és áramszolgáltatók együttesen 42,9 milliárd forintnyi hasznot vágtak zsebre csak 2011-ben. Magyarországon volt a második legmagasabb a lakossági villamos áram és a lakossági gáz árszintje.
Egy március 13-án beterjesztett javaslat értelmében törvénybe foglalná a Fidesz a július 1-jével érvénybe lépő tízszázalékos rezsicsökkentést. A jogszabály a már január 1-jével elrendelt tízszázalékos gáz-, villany- és távhőár-csökkentési kötelezettséget is rögzítené. Ezek a tények markánsan alátámasztják a rezsicsökkentés szükségességét, amely a parlament március 14-ei döntése értelmében újabb védelmet kapott. A rendkívüli ülésen átalakították és rendeletalkotási joggal ruházták fel az energiahivatalt. A jogszabály alapján létrejön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amely az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait látja el.
