Életkép frekvenciatender előtt és után

Akár százmilliárd forintos értékcsökkenést is eredményezhetne a már piacon lévő távközlési társaságokra nézve, ha az NMHH sikerrel bővítené a szolgáltatók számát.

Egyelőre több forgatókönyv is elképzelhető a következő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) eddigi megnyilvánulásai szerint várhatóan néhány hónapon belül kiírandó frekvenciaértékesítés mikéntjét illetően, ám a hazai törekvéseket és az európai példákat is alapul véve biztosnak látszik, hogy a jelenlegi szolgáltatók kényelmes piaci helyzetének előbb-utóbb vége. (Ez egyébiránt nem tekinthető újdonságnak, hiszen az NMHH korábbi, eljárási hibák miatt a Kúria által megsemmisített tenderlezáró határozata a piaci cégek frekvenciabővítése mellett az állami MPVI Mobil Zrt. piacra lépését tette volna lehetővé.) A nagy kérdés inkább az, hogy mennyire lesz fájdalmas az inkumbenseknek a piacbővítés.

Az NMHH a soron következő frekvenciahasznosítási eljárás részleteivel kapcsolatosan későbbre ígért tájékoztatást, mondván, még az előző árverés eredményét megsemmisítő kúriai határozatot sem kapták kézhez, holott az több olyan szempontot is tartalmazhat, amelyet érdemes figyelembe venni az újabb frekvenciapályázat kidolgozásakor. Hozzátették, hogy a verseny fokozása érdekében mielőbb hasznosítani kívánják az állam valamennyi mobilszolgáltatásra alkalmas frekvenciakészletét.

Nem a piac érdeke

A hagyományos mobilszolgáltatásnak már nincs hova növekednie, így a bevételnövekedés egyre mérsékeltebb, a mobilinternet pedig csak abban az esetben jelent komoly bővülési lehetőséget a már jelen lévő három cég számára, ha nincs új kihívó a piacon. Ráadásul – mint azt egy neve említésének mellőzését kérő piacelemző cég ágazati szakértője a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta – nemzetközi példák szerint a szolgáltatási és árversenyt már az is fékezi, ha a piacon lévő társaságok közül bármelyik magáénak tudhatja a torta húsz százalékát, miközben az ágazat összbevétele nem növekszik. – Ha egy, a hazaihoz hasonló háromszereplős piacon új, komolyan vehető cég jelenik meg, az a régiek számára százmilliárd forintokban mérhető cégértékcsökkenést eredményez. Ezért azok tulajdonosai mindenhol a világon jogi, lobbi- vagy más eszközökkel igyekeznek lassítani vagy elszabotálni ezt a törekvést – fogalmazott a lap forrása. Mint mondta, a mobilinternet előretörése még nagyobb fenyegetést jelent azon távközlési cégek értékére nézve, amelyeknek vezetékesinternet-érdekeltségei is vannak – ilyen például hazánkban a Magyar Telekom –, hiszen egyértelműen látszik a trend, hogy a 4G/LTE technológiáknak köszönhetően a mobilinternet helyettesíteni tudja a hagyományos, helyhez kötött adatátviteli technológiát.

Az európai piacon a polgári célra használható – 900, 1800, 2600 megahertzes (Mhz) – és a digitális televíziózás miatt felszabaduló 800 Mhz-s rádiófrekvenciák értékesítésének több technikája is ismert, így a hazai hatóságnak van miből választania. A jelenlegi piaci szereplők számára nyilvánvalóan rossz, az állami árbevétel szempontjából azonban jó megoldás lehet, ha a közeljövőben, 2014-ben és 2016-ban lejáró frekvencialicencek – egyfajta bérleti jogosultságok – meghosszabbítása helyett a sávtartományokért is nyílt versenyt írna ki a szakhatóság. Ez azt jelentené hazánkban, hogy a Telekomnak, a Telenornak és a Vodafone-nak újból meg kellene küzdenie a piacon maradásért, illetve a meglévő pozíciók megtartásáért egymással és esetleg a piacon addig nem lévő szolgáltatóval. (Korábban, a mobilinternet előtti időkben ez a modell azért nem volt elterjedt, mert a hagyományos, GSM-alapú hangszolgáltatás teljes kiépülésével „beállt” a frekvenciapiac, így kézenfekvőbb volt egyszerűen szerződést hosszabbítani. 2009 óta azonban erre nem volt példa az unióban).

Ezt a modellt választotta például 2011-ben Görögország, tavaly pedig Svájc, Románia és Írország. A helyi hatóságok az új, 15 évre szóló licencek után rendre több száz millió eurós bevételre tettek szert, egyebek között a szolgáltatók száma és az értékesített sávtartományok függvényében. Szintén e sorba illik a holland példa, amely azonban nagyon ráerősített a hazánkban is célként deklarált piacbővítésre: itt a lejáró licenceket és némi új sávtartományt az inkumbensek számára kiírt, de nyílt versenyen értékesítették újra, miközben a tenderben külön frekvenciablokkot tartottak fent egy újabb, negyedik szolgáltatónak. Az eredmény magáért beszél: a holland állam 3,8 milliárd eurós díjbevételt ért el, és piacra lépett a Tele2.

Bodacz Péter

A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.