A bizottság következtetéseket is levon, amelyeket gazdaságpolitikai ajánlások formájában fogalmaz meg. Megállapítja például a testület, hogy Magyarországon zajlik a kiigazítás, főleg a külső egyensúlytalanságok csökkentek, a gazdasági növekedés potenciálját ugyanakkor olyan intézkedések is csökkentették, amelyeket „nem lehet piacbarátnak tekinteni”.
„A magas adósságállomány és az alacsony növekedési kilátás miatt az ország továbbra is sérülékeny, és kiszolgáltatott a piaci hangulat esetleges hirtelen romlásának” – fogalmaz úgynevezett „mélyreható elemzésében” az Európai Bizottság. Mint a legtöbb ország esetében, a bizottság Magyarország számára is a pénzügyi konszolidáció folytatását javasolja a fenntartható növekedés érdekében, ugyanakkor Magyarországon az adórendszer felülvizsgálatát, a különadók mértékének csökkentését, valamint az üzleti vállalkozásnak jobban kedvező gazdasági környezet megteremtését javasolja. Ez a brüsszeli testület szerint csökkentené az ország kiszolgáltatottságát a piaci hangulatnak, vonzóbbá tenné Magyarországot a befektetők számára, javítaná a hitelezést, és a növekedést is elősegítené.
Az Európai Bizottság 13 olyan ország gazdaságát vette górcső alá, amelyeknél korábban a makrogazdasági egyensúly megbomlását állapította meg. Magyarország mellett Belgium, Bulgária, Dánia, Franciaország, Olaszország, Málta, Hollandia, Finnország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság gazdaságát elemezte az Európai Bizottság.
