Mártonffy Béla hangsúlyozta, ez a legfontosabb ágazati feladat 2014 és 2020 között – az unió új költségvetési és fejlesztési időszakában – annak érdekében, hogy megteremtsék a versenyképes árutermelés feltételeit. A magyar zöldség–gyümölcs ágazat 2014–20 közötti fejlesztési javaslatainak bemutatásakor az elnök közölte: a tervezett fejlesztések költsége a jelzett időszakban eléri a 465 milliárd forintot, ebből a támogatási igény 232,5 milliárd forint.
Kitért arra, hogy a fejlesztések eredményeként az ágazat éves elsődleges kibocsátásának értéke mintegy 180 milliárd forinttal, összességében 380 milliárd forintra nőne, áruértékben elérné az 1000 milliárd forintot a mostani mintegy 600 milliárd forinttal szemben.
A fejlesztéseknek köszönhetően a növényházi termelés a mostani 380 ezerről 580 ezer tonnára nőne, a gombatermelés megduplázódna, 50 ezer tonnára, a szántóföldi zöldségtermelés mennyisége 400 ezer tonnával 1,7 millió tonnára nőne, a zöldségtermelés összességében elérné a 2,33 millió tonnát, a gyümölcstermesztés pedig – a fajta- és ültetvénycserével – 800 ezerről 1,2 millió tonnára emelkedne.
Farkas Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának fideszes elnöke arról beszélt, hogy a zöldség–gyümölcs ágazat a magyar agrárium egyik kitörési pontja lehet. Emlékeztetett: a kormányprogramban a kertészet kiemelt ágazatként szerepel, és a foglalkoztatáspolitika is számol az ágazatban rejlő többletlehetőségekkel.
