Giró-Szász András azt mondta: mind a Nemzetgazdasági Minisztérium, mind a jegybank prognózisa nagyon kedvező inflációcsökkenést mutat az idei évre. Ez egyértelműen kedvezőbb inflációs hatás, mint amivel az idei költségvetés tervezésekor számolt a kormány, illetve az Országgyűlés – tette hozzá. Ez pedig javítja a családok vásárlóerejét, amelyet két másik intézkedés is erősít: a rezsicsökkentés, valamint a minimálbérről és a bérminimumról szóló megállapodás. Mindezek együttes hatása egy szakszervezetek által készített kutatás eredménye szerint az, hogy 2-2,5 százalékkal emelkedik a családok vásárlóerő-értéke 2013-ban – mondta Giró-Szász.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölte, hogy a fogyasztói árak márciusban 2,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, februárhoz képest pedig 0,3 százalékkal emelkedtek.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint az idén új inflációs korszakba léphet Magyarország azzal, hogy a 3 százalékos inflációs cél alatt marad az áremelkedés üteme, szemben a korábbi évek jóval a cél fölött teljesülő adataival. A Raiffeisen Bank szakértője az idén 2,5 százalékos éves átlagos inflációval számol, és várakozása szerint jövőre is a 3 százalékos cél közelében alakulhat az adat. Török hozzátette, hogy az inflációs nyomás enyhülése teret adhat a további kamatcsökkentésnek is, ami az év második felében is folytatódhat, így az alapkamat akár 4 százalék alá is csökkenhet 2013 végére.
Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője kiemeli: a belső kereslet hiányát tükrözi, hogy a gyengébb forintárfolyam hatása nem érezhető az infláción, valamint az is, hogy az élelmiszerárak a korábbi előrejelzésekhez képest lassabban növekedtek. Várakozása szerint az infláció bázishatások miatt a következő hónapokban 1,7 százalékig mérséklődhet. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár-emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció mérsékelt marad. Ezért decemberig 2 százalék körül ingadozhat az infláció, ezt a további rezsicsökkentések – például szemétszállítási díj, csatornadíj, vízdíj – is támogatják – fejtette ki. Az idén 2,2 százalék, jövőre 3 százalék lehet az átlagos infláció Suppan szerint.
A vártnál szélesebb bázisú dezinflációs folyamat magyarázza az előzetes várakozásoktól messze elmaradó márciusi magyarországi inflációs ütemet, amely lehetőséget teremt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára akár még egy teljes százalékpontnyi kamatcsökkentésre, tekintettel arra, hogy a belátható előrejelzési távlatban várhatóan az MNB 3 százalékos célszintje alatt marad az infláció – vélekedtek a csütörtöki inflációs adatismertetés utáni értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
