Várják a kérelmeket a minimálbér-emelési támogatásra

Az érintett munkáltatók már benyújthatják kérelmüket a minimálbér-emelési támogatásra, a rövidebb-hosszabb hónapok nem változtatják meg a bér nagyságát.

Kiemelte: a hiánycélt nem veszélyezteti a támogatás, mivel a 10 milliárd forint forrást a költségvetésen belüli átcsoportosítással teremtették elő. Ez a keret akkor is elegendő lesz, ha minden jogosult él majd a támogatás lehetőségével. Czomba Sándor közölte azt is, hogy augusztus 31-éig kell elszámolni az összeggel. A távolléti díjról az államtitkár elmondta: a visszajelzések és a szakmai egyeztetések alapján döntöttek a számítási mód megváltoztatása mellett.Kardkovács Kolos, az NGM foglalkoztatáspolitikai helyettes államtitkára kiemelte: a távolléti díj számításának módosítását várhatóan májusban fogadja el a parlament, és júniusban léphet életbe. Kifejtette: a módosítás lényege, hogy a havi béres munkavállaló távolléti díjának összege igazodjon az adott hónap általános munkarend szerinti munkanapjainak számához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy távollét esetén a munkabér nem fog változni az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.

Az egy napra járó alapbér és az egy napra járó távolléti díj összege így meg fog egyezni, vagyis az alapbér összegét el kell osztani az általános munkarend szerinti munkanapok számával. Az egy órára járó alapbért pedig úgy kell kiszámolni, hogy az alapbér napi összegét el kell osztani a napi munkaidővel – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.

Kardkovács Kolos kifejtette, hogy a távolléti díjnak több eleme van: a havi munkabéresek esetén az alapbér mellett például a bérpótlékokat is figyelembe kell venni a távolléti díj számítása során. Kiemelte, hogy a távolléti díj korábbi számítási módja alapvetően a havi béres munkavállalók esetében okozott problémát, a tisztán teljesítmény-, és időbéres munkavállalók esetében nem volt gond, mivel a tényleges teljesítmény vagy a ténylegesen ledolgozott idő alapján számították ki a távolléti díjat; ez a jövőben is így lesz.

A tervezetbe bekerült egy kisegítő szabály, amely arra vonatkozik, hogy hogyan kell kiszámítani az alapbér meghatározott részét, ha a munkavállaló csak részben teljesíti a beosztás szerinti munkaidőt vagy ha a munkaviszonya a hónapnak csak egy meghatározott részében áll fenn – mondta Kardkovács Kolos. Hozzáfűzte: a havi munkabérnek az általános munkarend szerinti arányos része illeti meg a munkavállalót, de ez nem jelenti azt, hogy ha többet dolgozott az adott hónapban, akkor a különbözetet ne kellene kifizetni számára. A kifizetés úgy történhet, hogy ha a munkavállalót az általános munkarendtől eltérően foglalkoztatják, akkor megkapja az általános munkarend szerinti időre az arányos részt, és ha e felett dolgozott, akkor a munkaidőkeret végén – rendkívüli munka ellenértékeként – a különbözettel el kell számolni.

A helyettes államtitkár elmondta: teljes munkaidő esetében a bérpótlékra eső távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbér összegét elosztjuk a 174 órával, részmunkaidő esetében pedig annak arányos részével. A Munka törvénykönyve emellett úgy változik, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól, ismertette Kardkovács Kolos.