A bankok nem járulnak hozzá a gazdaság bővüléséhez

Az idei első negyedév hitelezési folyamatai azt mutatják, hogy a hazai bankrendszer továbbra sem járul hozzá a gazdaság bővüléséhez.

Mint a kiadványt ismertető Menedzsment Fórum (Mfor) megállapítja, 2012 végéhez képest, amikor a teljes magyar pénzügyi rendszer a GDP növekedésére már semleges hatással volt, az első negyedévben újra 2 százaléknyi mínusszal járult hozzá az egyébként nem rossz GDP-adathoz. A Magyar Nemzeti Bank szakemberei szerint a mutató egy-egy negyedéves értéke hozhat kiugró értéket, de a folyamatok továbbra is azt mutatják, hogy mind a teljes pénzügyi szektor, mind a bankrendszer egyelőre nem képes hozzájárulni a gazdasági teljesítmény bővüléséhez.

Vonnák Balázs igazgató a kiadvány főbb megállapításait ismertetve csütörtökön elmondta: 2013 első három hónapjában folytatódott a vállalati hitelállomány zsugorodása, az állomány éves szinten 6,3 százalékkal csökkent. Hozzátette: a háztartási hitelek banki állománya is csökkent, éves alapon 5 százalékkal. Vonnák Balázs kiemelte: a jegybank által összeállított pénzügyi kondíciós index alapján a magyarországi bankrendszer már negatívan hat a GDP-re.

Arról is szólt, hogy a jegybanki kamatcsökkentések révén a vállalati hitelek kamatai már kedvezőbbek, mint korábban, de a vállalkozásoknak kínált hitelek esetében a hitelezés nem árjellegű feltételei továbbra is szigorúak, sőt előre tekintve, enyhítésük sem várható. A vállalati forinthitelek kamatszintje átlagosan 8 százalékra csökkent az idei első negyedévben.

A jegybanki kamatcsökkentéseknek köszönhetően az árjellegű feltételek javultak, de a hitelezési kockázatok ellen próbálják biztosítani magukat a bankok. A kiadvány szerzői megállapították: a rövid lejáratú hiteleket továbbra is keresik a vállalkozások, viszont a hosszú lejáratú hitelek iránti igény tovább mérséklődött. A bruttó vállalati hitelnyújtás az első negyedévben magasabb volt, mint az egy évvel korábbi, meglepő azonban, hogy a bővülés a devizahitelek kihelyezésének tudható be.

A jegybanki szakértők úgy vélik, hogy az MNB növekedési hitelprogramja egy-két éven belül összességében fordulatot eredményezhet a kis- és középvállalkozások hitelezésében.

Vonnák Balázs kifejtette: a lakossági hiteleknél a 2011 végi szigorítást enyhítették a pénzintézetek, de a bankok a hitelkereslet csökkenését érzékelték az idei első negyedévben. A lakossági hiteleknél magas felárat alkalmaznak a bankok – mutatott rá, kiemelve: a lakossági új hitelkihelyezés az idei első negyedévben mélypontra esett.

A tanulmány szerint az új lakáscélú hitelek esetében – a jegybanki kamatmérsékléseknek köszönhetően – a teljes hiteldíj mutató is csökkent a jegybanki alapkamattal, de a kamatfelár mintegy 6 százalék. A bankok már régóta a hitelkereslet bővülésében bíznak, viszont 2013 első negyedévében mind a lakás-, mind a fogyasztási hitelezésben a kereslet csökkenését tapasztalták a bankok – mondta Vonnák Balázs.

Ismert, szerdán a Magyar Nemzeti Bank aláírta a végleges szerződést a kereskedelmi bankokkal a kis- és középvállalkozások hitelezését szolgáló, 750 milliárd forintra növelt hitelkeretről. Óvatos becslés szerint a program 0,1-0,5 százalékponttal járulhat hozzá a GDP emelkedéséhez 2014 végéig. Az MNB április elején jelentette be a három intézkedésből álló növekedési hitelprogramot. Ennek keretében a mikro-, kis- és középvállalatok kedvezményes hitelhez juthatnak meglévő forint-, illetve devizahiteleik kiváltására, továbbá beruházások és EU-források önrészének finanszírozásához.