Már nincs akadálya, hogy elinduljon a növekedési hitelprogram

Aláírták a végleges szerződést a kereskedelmi bankokkal a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelezését szolgáló, 750 milliárd forintra növelt hitelkeretről.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán aláírta a végleges szerződést a kereskedelmi bankokkal a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelezését szolgáló, 750 milliárd forintra növelt hitelkeretről, így már nincs akadálya a hitelezésnek – jelentette be Balog Ádám, a jegybank alelnöke csütörtökön az MNB növekedési hitelprogramjáról rendezett országos szakmai konzultáció debreceni állomásán. Óvatos becslés szerint a program 0,2-0,5 százalékponttal járulhat hozzá a GDP emelkedéséhez 2014 végéig – ismételte meg az alelnök. Közlése szerint a nagy érdeklődés miatt emelték meg a keretet: a bankok a korábban meghirdetett hitelkeretet 2,5-szeresen túljegyezték.

A hitelintézetek 90-95 százaléka megkapta az igényelt hitelösszeget – tette hozzá Balog Ádám. A jegybank alelnöke szerint azzal, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, számos akadály elhárul a magyar gazdaság fejlődése elől. Megemlítette, hogy az elmúlt negyedévben fokozatosan javult az ország kockázati megítélése, mindez azt erősíti, hogy „jó irányba indulnak a dolgok”.

Balog Ádám a foglalkoztatás növelése, a gazdaság fejlesztése szempontjából kiemelkedő fontosságúnak nevezte a kkv-szektort. Miután a bankok ezt a területet kevésbé, vagy alig hitelezték, az MNB-nek szerepet kell vállalnia a megsegítésükben, ezért hirdették meg a növekedési hitelprogramot – ismertette az alelnök.

Megismételte: a kereskedelmi bankok 0 százalékkal kapják a forrást, amit 2,5 százalékos kamattal adhatnak tovább a kkv-knak. A 750 milliárd forintból forinthitelezésre 425 milliárdot, míg a devizahitelek kiváltására 325 milliárd forintot fordíthatnak. Az MNB folyamatosan nyomon követi a hitelek kihelyezését és felhasználását – fűzte hozzá a jegybank alelnöke.

Másfél éve nem mutatott olyan jelentős növekedést éves alapon a Világgazdaság mutatószáma, mint májusban: a gyorsulási irányadó (GYIA) 0,58 százalékos bővülésről tanúskodik az előző év azonos időszakához képest – derült ki csütörtök reggel.

A héten nem ez az első örömteli gazdasági adat: javította Magyarország idei és jövő évi gazdasági teljesítményére vonatkozó előrejelzését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), hazánkban tavaly 10,5 milliárd eurós külföldi tőkebefektetés valósult meg, és kilenc év után kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól.

Ismert, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa szerdán 50 százalékkal, 750 milliárd forintra emelte meg a növekedési hitelprogram első két pillérének keretösszegét. Az első pillér keretösszege 70 százalékkal, 425 milliárd forintra, míg a második pilléré 30 százalékkal, 325 milliárd forintra emelkedik.

Az MNB április elején jelentette be a három intézkedésből álló növekedési hitelprogramot. Ennek keretében a mikro-, kis- és középvállalatok kedvezményes hitelhez juthatnak meglévő forint-, illetve devizahiteleik kiváltására, továbbá beruházások és EU-források önrészének finanszírozásához. A növekedési hitelprogram harmadik pillérének értelmében a kereskedelmi bankok a jegybankkal kötendő megállapodás alapján mintegy 20 százalékkal, 3600 milliárd forintra csökkentenék a kéthetes MNB-kötvényben tartott pénzük állományát. A jegybank vezetése április 30-án jelentette be, hogy a monetáris tanács döntött a program részleteiről.