A túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolta az Európai Bizottság

A Magyarország ellen 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának az Európai Bizottság.

A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, és úgy számol, hogy 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7 százaléka, 2014-ben pedig 2,9 százaléka lesz az államháztartás hiánya – áll a dokumentumban.

Az Európai Bizottság szerdán öt tagország, köztük Magyarország esetében javasolta az uniós tagállami kormányokat képviselő tanácsnak, hogy szüntesse meg a túlzott mértékű költségvetési hiány miatt ellenük folyó eljárást. Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia szabadulhat a túlzottdeficit-eljárás alól. A bizottság – az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – azt is javasolta, hogy Málta ellen induljon túlzottdeficit-eljárás.

Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia ügyében a bizottság azt indítványozza, hogy hosszabbítsák meg a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre való lefaragásának a határidejét. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szerint Belgium nem tett hatékony lépéseket a túlzott hiány csökkentése érdekében, és erre a tanácsnak figyelmeztetnie kellene az országot.

Jelenleg az összesen huszonhét uniós tagállam közül húsz ellen folyik túlzottdeficit-eljárás. A hét kivétel Bulgária, Észtország, Finnország, Luxemburg, Málta, Németország és Svédország. Ha a bizottsági indítványnak megfelelően a fent említett öt ország kikerül az eljárás alól, Málta esetében pedig megindul az eljárás, akkor 16-ra csökken az eljárás hatálya alá tartozó országok száma.

A bizottság által tett javaslat a hazánk ellen zajló eljárás 9 évének minden jelentős állomását felsorolja. A dokumentum ismerteti, 2004-ben az Európai Unió 2008-ig adott haladékot, hogy Magyarország korrigálja a túlzott deficitet, ezt a határidőt pedig többször is meghosszabbították. A dokumentum kitér arra is, hogy a tanács által megfogalmazott elvárás az volt, hogy Magyarország 2012-re 2,5 százalékra csökkentse a deficitet, a bizottság által hitelesített adatok szerint pedig ez végül 1,9 százalék lett. Emellett a bizottság becslése szerint a ciklikus hatásoktól megtisztított, egyszeri és más átmeneti intézkedések nélküli költségvetési hiány 2013-ban a GDP háromnegyed százalékán, 2014-ben pedig a GDP másfél százalékán áll majd, ami összhangban van Magyarországnak a GDP 1,7 százalékában meghatározott középtávú célkitűzésével – állapítja meg a dokumentum.

A javaslat felidézi, hogy a legutóbbi magyar konvergenciaprogram idén és jövőre is 2,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, a bizottság tavaszi előrejelzése viszont 3, illetve 3,3 százalékos deficitet jelzett előre 2013-ra és 2014-re. A május elején közzétett gazdasági prognózis közzétételét követően bejelentett magyarországi intézkedések gazdasági hatását Brüsszel idén a GDP 0,3 százalékára, jövőre pedig 0,7 százalékára becsüli.

A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország államadóssága is csökkenő pályára került: 2010-ben még a GDP csaknem 82 százaléka volt, 2012-ig pedig a kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér megszüntetéséből származó egyszeri jelentős transzfernek és „számos konszolidációs intézkedésnek” köszönhetően a bruttó hazai termék 79,2 százalékára csökkent. A dokumentum emlékeztet, hogy a magyar konvergenciaprogram jövőre 78,1, 2014-ben pedig 77,2 százalékos adósságszinttel számol, a bizottság viszont ennél 1-1 százalékponttal többre számít.

A bizottsági javaslat a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére vonatkozó javaslatban arra is emlékeztet, hogy „Magyarországnak a középtávú célkitűzésével összhangban lévő költségvetési irányvonalat kell fenntartania, beleértve a kiadásnövelési referenciaérték tiszteletben tartását, és megfelelő előrehaladást kell tennie az adósságkritérium teljesítése felé”. A gazdasági és monetáris unió működését szavatolni hivatott stabilitási és növekedési paktum az államháztartási hiánynak a GDP 3 százaléka alatt tartása mellett azt is előírja, hogy a tagállamoknak bruttó hazai termékük 60 százaléka alá kell csökkenteniük államadósságukat.

Magyarországról csak röviden esett szó a biztosok testületének ülésén, amelyen Olli Rehn gazdasági-pénzügyi alelnök ismertette javaslatait – mondta el Andor László magyar EU-biztos a bizottsági ajánlások közzétételét követően magyar újságíróknak. „Az idei slágertéma Franciaország volt” – mondta Andor, és megjegyezte, hogy a francia gazdasági adatok nagy része általában együtt mozog az uniós adatokkal, tehát az eurózóna második legnagyobb gazdaságának alakulásából jól lehet következtetni a várható összképre is. Franciaország ügyében a bizottság azt indítványozta, hogy hosszabbítsák meg a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre faragásának határidejét 2015-ig. Magyarországgal kapcsolatban „én magam azt mondtam, hogy a számok alapján kell ítélni, és a számok alapján ez teljesen helyes javaslat” – szögezte le Andor László.

Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős európai biztos szerda délelőtt Twitter-bejegyzésben tette közzé, hogy a bizottság a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére tesz majd javaslatot.

A magyar uniós tagság kezdete óta tartott hazánk ellen a túlzottdeficit-eljárás. A Gyurcsány–Bajnai-kormányok sikertelen lépéseit követően az Orbán-kabinet komoly államháztartási konszolidációba kezdett, melynek 2013 tavaszára érett be a gyümölcse. Az MNO röviden áttekintette a most lezárult eljárás mérföldköveit.

Brüsszeli forrásokra hivatkozva a magyar sajtó már a múlt héten tényként kezelte hazánk kikerülését az eljárásból. Londoni elemzők is úgy vélekedtek, hogy az érvek és ellenérvek egyenlege alapján valószínűsíthető a pozitív döntés.

Ismert, Varga Mihály májusban egy maximum háromkörös egyenlegjavító intézkedéscsomagot jelentett be annak érdekében, hogy az Európai Bizottság biztosítottnak lássa a 3 százalék alatti költségvetési hiány tartását és kiengedje Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól. Azonban, mint azt a nemzetgazdasági miniszter hétfőn elmondta, kedvező uniós döntés esetén nagy eséllyel csak a költségvetési zárolásokra lesz szükség ezek közül.