A turizmusfejlesztési kormányzati elképzeléseket ismertetve elmondta: erősödnie kell az orvosi szolgáltatáson alapuló turizmusnak, valamint a szektorok (szabadidő, gazdaság, idősekre alapozott gazdaság) közötti együttműködésnek. A 2014–2020-as időszakban szavai szerint lesz forrás a turizmusra, de sem az Európai Unió, sem a szakmapolitika nem támogatja a kapacitásfejlesztésekre vonatkozó támogatásokat, csak nagyon indokolt esetben. A jövőben jól működő intézményrendszerre és innovatív termékfejlesztésre van szükség, valamint a keleti nyitásra – tette hozzá a turisztikáért felelős helyettes államtitkár.
A kormányzati törekvés az, hogy a Balaton családbarát terület legyen, Európa top 5 tavába bekerüljön, hogy bevonják a háttértelepüléseket a vendégforgalomba, csökkenjen a szezonalitás. Utóbbit el lehetne érni Horváth Viktória szerint a Spanyolországból indult Calypso-programmal, amely egy szociális- turisztikai program; a cél, hogy a balatoni szállodák ne zárjanak be ősszel, mert ez tovább generálná a helyi kereskedelmet, szolgáltatókat – fűzte hozzá.
2014-2020 között a gazdaságfejlesztésre kell a források 60 százalékát fordítani, a fennmaradó 40 százalék humánerőforrás, infrastruktúra, környezetvédelem, energiahatékonyság, ezért a turisztikai pályázatoknak jól kidolgozottaknak, koncentráltaknak kell lenniük – összegezte Horváth Viktória. Arra kérte a szolgáltatókat, hogy árversenybe ne menjenek bele, mert a maguk és az ágazat helyzetét rontják, illetve saját termékeikről is véleményt mondanak.
Hidvégi József (Fidesz–KDNP), Fonyód polgármestere az ülésen arra figyelmeztetett, hogy a déli parton szükség van nívós szállodákra és termálfürdőkre szezonhosszabbítás, és rossz időben kínált alternatívaként. Bóka István a pályázati forrásokkal kapcsolatos nehézségekről beszélt: fontosnak érzi, hogy 2014-től az alulról jövő fejlesztéseket szolgálják ki a források, ne központi, operatív programok határozzák meg a fejlesztési irányokat. Csatlakozott a fonyódi polgármester véleményéhez: a Balaton mellett nagyon kevés a minőségi szálláshely, többre lenne szükség.
Az idén a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP), valamint az Erzsébet-utalvány volt a cafeteria-rendszer legnépszerűbb eleme, míg nyugdíjpénztári juttatást egyre kevesebben választanak – derül ki a C1 cafeteria-, béren kívüli juttatási rendszereket működtető cég legfrissebb felméréséből. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) és a Magyar Turizmus (MT) Zrt. áprilistól az egész évre kiterjedő SZÉP-kártya-kommunikációba kezdett az MT belföldi kampányaihoz kapcsolódva.
Belföldön a Balaton a legkedveltebb turisztikai régió, a külföldi vendégek is ezt a térséget keresik fel leginkább Budapest után; az itt eltöltött vendégéjszakák száma 2,5 százalékkal nőtt tavaly – hangzott el a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettesének beszámolójában a Balaton Fejlesztési Tanács pénteki ülésén Balatonfüreden. Horváth Gergely tájékoztatása szerint a Balaton régiót 2012-ben körülbelül 946 ezer belföldi, és hozzávetőleg 350 ezer külföldi vendég kereste fel, a vendégek több mint 72,9 százaléka hazai volt.
Az elmúlt évben a Balatoni üdülőkörzetben a belföldi vendégéjszakák száma meghaladta a kétmillió-hétszázezret, 1,3 százalékkal emelkedett, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 4,5 százalékkal bővült (1 727 000 beutazó vendégéjszaka). Az előzetes adatok szerint tavaly az összes belföldi vendég 22,6 százaléka a Balatonnál töltötte pihenését, és a magyarországi belföldi vendégéjszakák mintegy 26,2 százaléka realizálódott a Balatonnál. (MTI)
